Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - IX. Szakirodalom

134 Szakirodalom A fentiekből megállapítható volt, hogy az I. és IV. esetben a N kevésbbé felvehető állapotban van, mint III. és II. esetekben, így nem hasznosul olyan jól, mint az utóbbi esetekben, továbbá, hogy a fűfélék jobban hasznosítják az adagolt tápanyagot, mint a veteményfélék. Ha a III. esetben a növényenként adagolt 306 (laboda) és 288 (perje) mm esetében kapott terméseredmény értékszámát l-nek vették, a többi esetek értékszáma azonos öntözővízmennyiség esetén az alábbiak szerint alakult: I. II. III. IV. perjénél 1.32 1,11 1 1,67 labodánál 1,25 1,03 1 1,03 Ha az elszivárgó vizet nem vezették vissza az edénybe (olyan gravitációs öntözés esete, ahol van elszivárgás, szemben a kis mennyiségben adagolt, tehát teljesen felhasználásra kerülő permetezett vízzel), hanem helyette állandóan új szennyvizet adagoltak, a labodatermés az I. esetben nőtt, a II. és III. esetben csökkent az alábbiak szerint: a b ajb gravitációs önt. permetezés I.-nél 170,7 g 104,9 g 1,63 Il.-nél 63,5 „ 86,9 „ 0,73 III.-nál 74,5 „ 84,0 „ 0,88 mert a II. és III. esetben a könnyebben oldható V-vegyületek egy része az elszivárgó vízzel eltávozott. Vagyis az I. szennyvízzel inkább a gravitációs öntözés, míg a II. és. III. típusú szennyvízzel a permetezés a helyénvaló. A fenti értékszámok alkalmazásával minden adott esetben kiszámítható a leggazdaságosabban alkalmazható szennyvízértékesítési eljárás. Például: permetezés mechanikailag derített szennyvízzel 1,32 permetezés biológiailag derített szennyvízzel 1,11 gravitációs öntözés mechanikailag derített szennyvízzel 1,32 X 1,63 2,15 gravitációs öntözés mechanikailag derített szennyvízzel és permetezés a csurgalékvízzel (ez utóbbi mennyisége 0,4-e az előbbinek) 1,32 x 1,63 + 0,4 X 1,0 2,55 A tisztítatlan szennyvíz a derítés (mechanikai tisztítás) sorén a kémiailag kimutatható alábbi tápanyagveszteséget szenvedi: N 10% к

го 10% P

tO, 24% Élettani vizsgálat szerint a iV-veszteség azonban csupán 4 -5%, vagyis az előzetes derítés nem csökkenti a szennyvíz trágyaértékét. Megvizsgálták azt is, hogy a különböző szennyvizek hogyan befolyásolják a humuszképződést. A humuszképződés hatásfokára vonatkozó vizsgálatok szerint a kísérleti edények humusztartalma a kísérlet végén: I. esetben (306 mm) 1,5% II. „ „ „ 2,1% III. „ „ „ 1,9% IV. „ (1,95 kg/m

2) 2,5%