Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VIII. Munkaszervezés, racionalizálás

124 Munkaszervezés — Racionalizálás A betonlapok ugyancsak előre elkészített betonbordákkal támaszthatók ki. A bordák a borítólapoknak legalább kétszeres vastagságával, tehát 6 — 8 em vastagsággal készülnek, ugyancsak a rétegtervnek megfelelő magassági, és az építmény szélességének megfelelő hosszméretekkel. A bordák magasságát célszerű a borítólap másfélszeres magasságára venni a kötések biztosítása céljából. A bordák mindig a felmenőfal alakjának megfelelően készülnek a terv szerinti hajlásokkal, illetőleg törésekkel. Mind a borító betonlapokon, mind a bordákon 5 mm-es lyukak vannak kihagyva, hogy az egész rendszer ezeken a lyukakon átfűzött huzalokkal összefűzhető és merevíthető legyen. A közbenső keresztbordák, az egész falazat összefüggését biztosítandó, áttörve készíthetők. A keresztbordákba a borítólapok felfekvési helyein fecskefarkalakú faékek betonozandók be, míg a borítólapok sarkam ugyanezeken a helyeken puhafa-dugók vannak elhelyezve. Miután az alapon kijelöltük a felmenőfal körvonalait és a keresztbordák helyét, helyére állítjuk a szélső és a következő, közbenső, keresztbordát. Ehhez hozzáfektetjük a borítólapokat és az említett fadugókon keresztül két-két szöggel a keresztbordákhoz erősítjük őket. Utána elhelyezzük a következő keresztbordákat, és a borítólapokat rászögezzük a második és harmadik bordára, és így tovább, míg egy réteg teljesen készen van. A réteg elkészülte után mind a borítólapokat, mind a bordákat vashuzallal összekötjük. Utána készül az előzőhöz hasonlóan a második réteg, és így tovább, a falazat felső síkjáig. Az eljárás előnye, hogy nem kell a felszabaduló zsaluanyagra várni, a lapokkal való mintafelépítés igen gyors, mivel már semmi szabási munkára nincs szükség, és teljesen elmarad a kizsaluzó munka. A bordák és lapelemek elkészítéséhez igen kevés faanyag kell, és azt csak a legcsekélyebb méretben kell leszabni. A munkahelyen mind a borítólapok, mind a bordák elegyengetett és döngölt földön, gyengén aláhomokozva készíthetők, tehát csak oldalzsaluzás szükséges. Megfelelő gyorsankötő anyagok adagolása esetén a táblák 4 — 5 óra után fel is szedhetők és raktározhatok. A rendszer előnye, hogy a felmenőfal betonozása épp oly folytonosan végezhető, mint a mintadeszkázat között végrehajtott betonozás. 3. Vasbeton födémek és gerendák deszkaminta nélküli készítése. Sík vasbetonfödémek készítésére a javaslat szerint zsaluzódeszka helyett bentmaradó zsaluzásként előre elkészített nád-, vagy drótbetétes betonlapokat alkalmazunk, melyeket az állvány hosszgerendáira, vagy közvetlenül az állványtpótló vasgerendákra fektetünk. Négyzetméterenkint 630 kg hasznos terhelést számítva, a 3 cm vastag lapokat alátámasztó hosszgerendák 1,0 m távolságra helyezhetők el. Ha a lemezvastagság 3 cm, a betonba 5 cm lyukbőségű 2 mm átmérőjű horganyzás nélküli drótháló fektetendő. A 100 X 50 X 3 cm méretű lapok súlya 36 kg, tehát jól kezelhetők. A betonlapokat a lapkiosztási terv szerint előre elkészítjük a szükséges méretekben és szegezés nélkül helyezzük a fa vagy vas hossztartókra, majd elvégezzük a betonozási munkát. Ezzel az eljárással a deszkaminta faanyaga teljesen megtakarítható és maga a zsaluzási munka is igen meggyorsítható. Kizsaluzás nincs, csak az alátámasztó állványt kell elbontani. A lapok 6 — 6 dróthoroggal a vasbetonhoz vannak kapcsolva, hogy a tapadáson kívül is biztosítva legyenek az esetleges leválás ellen. A fával zsaluzott vasbetonnal szemben csak 1 cm a betontöbblet, mert ott is kell a vasbetétek alatt 2 cm takaró betonréteg, itt viszont a vasat közvetlenül a betonlapokra helyezhetjük, és homokos betonanyagot adva első takarásra, az a vasbetéteket biztosan körülveszi. Vibrálás esetén még ez sem szükséges, mert ott a vas körülzárása cementhabarccsal biztosítva van. Az eljárás drótbetétes lapok felhasználásával célszerűen alkalmazható vasbetongerendák építésénél is, ahol az oldalsó táblák vastagsága 2 cm-re csökkenthető, mivel az összedrótozás folytán a táblákra ható erő jelentéktelen. A megtakarítás ennél az eljárásnál is elsősorban a mintadeszkázat anyagának teljes kiküszöbölésében mutatkozik.