Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VII. Víziügyek a dunai államokban

Csehszlovákia 121 csatornába. A Vaskapu vízlépcsőinél nyerhető vízierő Smrcek professzor régebbi számításai szerint 750 ezer LE.

1 A Vaskapu alatt a Duna a nagyhajózás számára általában mindég elegendő mélységgel rendelkezik és csak fenntartási kotrást igényel. Az Elba a csatornához csatlakozó másik víziút. A folyó vízgyűjtőterülete 144.055 km

2, hossza Cuxhavenig 1159 km. Átlagos évi vízhozama a cseh-német határnál 300 m

3/sec, Artlenburgnál 707 m

3/sec. Kisvíz idején a vízhozam a fenti két helyen csak 45, illetve 134 m

3/sec. Az Elbán közlekedő hajók nagyrésze 740 tonnás, hosszuk 67 m, szélességük 8,2 m, merülésük 1,9 m. Nagyobb, egészen 1300 tonnáig terjedő hajók csak csekély számban fordulnak elő. Az Elba cseh szakaszának hajózhatóvá tételére már eddig is nagy erőfeszítéseket tettek. A csekély kisvízi hozam miatt csak csatornázásról lehetett szó. Jelenleg a folyó a Moldva torkolatánál fekvő Mélniktől lefelé 69 km hosszban és felette 85 km-en Kolinig már hajózható. A Kolintól Pardubicéig (itt ágazik ki majd az Elba —Duna-csatorna) terjedő 57 km-es szakaszon szükséges 7 vízlépcsőből is megépült már kettő. Ugyancsak csatornázták a Moldva alsó szakaszát 82 km hosszban. A megépült műtárgyak, az 1896ban épült legrégibbek is, megfelelnek a nagy átmenő forgalom követelményeinek. Az Elba alsó szakaszát a németek a Saale torkolata alatt 1,40 m mélységre, onnan Pirnáig 1,10 m-re szabályozták, de ezeket a mélységeket tárolók építésével és a kisvízi hozam szaporításával 1,70 ill. 1,40 m-re kívánják emelni. A Saalén már megépült a Bleiloch- és a Hohenwarte-tároló, a 110 millió m

3-es Pirna-tároló építése még hátra van. Pirnától Stfekovig mind a német-, mind a csehországi szakaszon az Elba kisvízi szabályozását 1,1 illetve 0,9 m legkisebb vízmélységre végezték, itt tehát a hajózómélység fokozása végett új vízlépcsők építése szükséges. Két vízlépcső cseh területen, 2 pedig német területen létesülne. A mai állapotok közt száraz időszakban az Elba hajózási viszonyai igen kedvezőtlenek. A legkisebb mélység a Saale torok alatt 0,8 — 0,85 m, felette 0,55 m, Magdeburg mellett meg egészen 0,45 m-ig csökken. Az alsóbb folyószakasz kisvízhozamának kiegyenlítésére az Elba felső szakaszán még számos tárolót lehetne ugyan létesíteni, előnyösebbnek látszik azonban az Elbát Strekov és Pirna között csatornázni, mert ez biztonságosabb, gyorsabb és hatásosabb módszer, a vízierő hasznosítása pedig a gazdaságosságot is biztosítja, hisz az Elba a csehországi alsó szakaszán még a legnagyobb aszály idején is 42 m

3/sec vizet szállít. Legfeljebb fej lesz ten i kell a kisvízi szabályozás műveit, a Magdeburg melletti sziklapad felett pedig duzzasztással kell fokozni a mélységet. Csehszlovákia harmadik, tengerfelé vezető útja az Odera lesz. Az Odera vízgyűjtője 118.611 km

2— hossza Szczecinig 834 km. Átlagos vízhozama 510 m

3/sec, ebből azonban maga a Varta 200 m

3/sec vízmennyiséget szállít. Tehát az Odera közepes vízszállítása kisebb mint a Duna legkisebb vízhozama Pozsonynál és a Duna itteni átlagos vízhozamának még egyharmadát sem éri el. A lefolyásra kerülő legkisebb vízmennyiség Frankfurtnál 57 m

3/sec. A használatban lévő vízijárművek méretei a legkülönbözőbbek, hordképességük 150 — 750 tonna között van. A hajózhatóság szempontjából az Oderát 4 részre oszthatjuk. A felső, a forrástó Koséiig terjedő 195 km hosszú szakasz nem hajózható. A második, Koséitól Wroclavon (Boroszló) alulig terjedő 149 km folyószakasz csatornázva van. A munkát két részletben hajtották végre. A felső, 80 km hosszú szakaszon, amelynek esése 26 m, 1891 — 1895 között 12 vízlépcsőt építettek, míg a második, 69 km hosszú és 22,6 m esésű szakasz 1907 — 1915 között 7 vízlépcsővel épült ki. A duzzasztóművek alatt, a bögék felső végén a kisvízi mélységek a két szakaszon 1,5 illetve 2,5 m körül vannak. A harmadik szakaszon, a Wroclav alatt egészen a Varta torokig terjedő 362 km hosszú folyórészleten, a németek elvégezték a kisvízi szabályozás nagyrészét ós a vízhozamok kiegyenlítésére tárolókat is létesítettek. De annak ellenére, hogy a munka 80%-ban már elkészült, úgy látszik, hogy az 1,3—1,7 m közötti legkisebb vízmélységet nem sikerült biztosítani: az 1939. 1 Lásd erről: Vladimirescu: Tanulmány a Vaskapu vízerejének hasznosításáról. Vízügyi Közlemények 1947/1 — 4. szám.