Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

1-2. szám - VII. Víziügyek a dunai államokban

122 Víziügyek a dunai államokban és 1946. évi szárazság idején 0,70 m-ig lecsökkent a mélység. A még kívánatos nagy tárolók létesítése kétséges. A felső vízgyűjtőkben a geológiai viszonyok nehezítik a völgyzárók építését, az alkalmas helyek pedig messze feküsznek a fővölgytől úgy, hogy az Oderáig való vízvezetésnél nagy lenne a veszteség. Az Odera negyedik, torkolati szakaszán két ágra szakad. A nyugati ág 600 tonna teljesítményű hajókkal járható, a másik a nagyvizek leeresztésére szolgál és így csak kivételesen hajózható. Megállapítható tehát, hogy az Oderát a nagy átmenő forgalom céljaira csak a meglévő művek átépítése után lehet felhasználni. Ugyancsak biztosítani kell a kiadósabb vízellátást és ezért a szükséges helyeken megfelelő síkvidéki tárolókról kell gondoskodni. Ezekbe terelnék a magasabb vízállások idején a zavartalan hajózást biztosító vízmennyiséget meghaladó vízhozamokat, míg kisvíz idején ezekből pótolnák a hiányokat. A szczecini kikötő csak akkor kaphat a Duna—Elba —Odera-csatorna révén teljesértékű gazdasági hátteret, illetve csak akkor táplálhatja a csatornát, ha az Odera hajózhatóságát megfelelően fokozzák. A Duna — Elba — Odera összeköttetés nagyszabású tervének egész Európa szempontjából óriási a gazdasági jelentősége. Megvalósítása csak lépésekben történhetik, s az egyes lépéseknek a nagy céllal összhangban kell történniök. Csehily Géza.