Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - VII. Szakirodalom

236 SZAKIRODALOM 1 részben beépített (halbortsfest) ; 8 berendezés volt félig mozgó, míg 40 permetezés teljesen mozgórendszerű volt. (Itt a vízvételezós helyének távolsága is döntő tényező.) A vázolt fejlődést előmozdította: 1. az 1927 — 34 közötti évek csapadékszegénysóge, 2. a kedvező gazdasági viszonyok, és 3. a műszaki berendezések fejlődése. Utóbbiak sorából legfontosabbak a gyorskapcsolók és a körszórók. Említésreméltó tényező volt a permetezőöntözési társaság (Oesterreichische Studiengesellschaft für Feldberegnung und Güllewesen), melyet 1938ban erőszakkal oszlattak fel a németek. Az új tervezésekre nézve a szerző a következő utat javasolja: 1. az öntözővíz (esőpótlás) mennyiségének meghatározása; 2. a vízbeszerzós kérdésének felderítése; 3. a permetezés üzemtervének összeállítása; -/. a műszaki tervezés; 5. a berendezési és az üzemi költségek kiszámítása, s végül 6. a jövedelmezőségre vonatkozó számítások. 1. A vízszükséglet nemcsak egyes szomszédos öntözések adatainak alapján határozható meg. Ilyenek hiányában a csapadékfeljegyzések elemzése (téli ós nyári csapadók, a szárazsági periódusok tartama és gyakorisága), á talaj vízgazdlákodásának vizsgálata és a termesztendő növények vízigénye ad útmutatást az esetenkint. ós összesen szükséges vízről. 2. A vízbeszerzés gyakran nem is műszaki kérdés, hanem a hidrológiai, esetleg a vízjogi szempontok döntik el. A permetezés vízszükségletét hektáronkint 0,25 — 0,75 l/sec kielégíti. A Morvamező déli részén talajvízzel öntöznek, de ez kivételes helyzet. Ha mód van reá, figyeLembevesszük a szennyvizeket. 3. A következő lépés a permetezés üzemtervének elkészítése. Itt mindenek előtt megállapítjuk a jfbrmetezendő parcellák számát és nagyságát, továbbá az ezeken öntözendő növényeket, a másodterményt is beleértve. Másfelől az öntözés sorrendjét, figyelemmel arra, hogy a permetezés periódusa általában 10—15 nap. Ekként határozzuk meg az egyes táblákra szükséges csapadékpótlás millimétermagasságát, majd az évi vízszükségletet köbméterben. Ezeket összegezve, megkapjuk az üzem évi vízszükségletét köbméterben. Ha ezt elosztjuk szivattyúnk teljesítőképességével, az évi üzemidőhöz jutunk. Az egyes permetezési periódusok vízszükségletének maximuma szolgál a további méretezés alapjául. 4. A tervezésnél: a) a vízkivétel, b) a vízemelés, c) a csővezetékek, és d) a helyi vízelosztás tekintetében kell döntenünk, a) A felszíni vizeken kívül az altalaj vizek felhasználása is szóbajöhet 1,0—1,5 m ф betongyűrűkből készült kutakkal, de ez a megoldás csak akkor gazdaságos, ha a talajvíz nincs mélyen és a réteg elég gazdag (nem kell tárolni), b) A vízemelésre Diesel-motorokkal egybeépített, mozgatható szivattyúkat használnak. Stabil szivattyúknál előnyös a villamos hajtóerő. Újabban többfokozatú szerkezetek kaphatók, amelyek nagy nyomással permetezésre, kicsivel locsolásra (pl. szennyvízzel) használhatók. A gazdaságban meglévő hajtógópekkel (traktor, lokomobil) kapcsolatban meggondolandó, hogy a cséplés idején is kell öntözni. Jobb tehát a külön gép és külön személyzet, c) A csővezeték lehet földbehelyezett, állandó jellegű vagy nyílt csatorna (gravitációs cső). Az utóbbiak a nagy telepeknél (szennyvízhasznosításnál) jönnek szóba. Nyilt vezetésnél számítani kell az elpárolgásra és elszivárgásra. A zárt csővezetéket úgy méretezzük, mint a vízvezetékeket. Ha lehetséges, a vezeték körben záródjék, és szükség esetén iszaplebocsátó és légtelenítő szerelvényekről, ill. csatlakozóhelyekről gondoskodjunk. A vezeték télire vízteleníthető, tehát nem kell mélyre tenni. A mozgatható (hordozható) vezetékek a vízszolgáltatást (főcsövet) és a permetező készüléket kötik össze (szárnyvezetékek). Ezeket célszerűen megfelelő szállítókocsival kell a földekre hordanunk. A mozgatható csövek vékonyfalú acélcsövek, különleges (gyors) kapcsolókkal. Leginkább a gumitömítéses kardan-kapcsolást használják. A csövek 6 m hosszúak. A következő szabványmóretekben kaphatók: Belső átmérő (mm) 40 50 60 70 80 100 125 Falvastagság (mm) 1 1 1 1 1 1, 5 1,5 Súlya (kapcsolóval együtt) darabonkint, kg 10 14 16 17 21 31 43 Vízszállítása (v = 2,0 m/sec-nél, l/sec) .... — 4 6 8 10 15 25 Nyomásveszteség 100 méterenkint, méter . — 10 9 7 6 5 4 Megjegyezhetjük, hogy a 60 mm-en aluli csöveket a kisebb kertészeti öntözéseknél használják, míg a szántóföldi permetezésnél leggyakoribb a 100 mm-es vezeték (31 kg-os elemeit egy ember is jól elbírja). Gyakorlati okokból (nyomásvesztesóg, átállások) a szárnyvezetékek legnagyobb hossza 400 m lehet, és így egy állásból 10 — 20 hektárt lehet megöntözni, d) A viz