Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - VII. Szakirodalom

KAR: PERMETEZŐBERENDEZÉSEK 235 rőjű [0 m] terhelőlemezzel végzett kísérletek; sajnos, a füzet csak a kísérlet eredményeiből E számított С = talajállandó átlagos értékeit közli. 1—fi A mérési eredmények táblázatos ós grafikus közlése után a szerzők a kísérletek eredményeiből levonható következtetéseket és összehasonlításokat foglalják össze. E A dinamikus kísérletekből számítható állandó [a C= képletből] С — 83—110 kg lem

2 1 —ft között változott, míg a sztatikus kísérletekből С — 130 — 135 kg lern- adódott nagy lemez esetén, és С — 00 kg/cm

2 kis, merev lemez esetén. Ez utóbbi esetben С nyilván a feszültségállapottól is függ, és nem tekinthető állandónak, míg a nagy felülettel végzett sztatikus és a dinamikus kísérletek eredményei nagyon jó egyezést mutatnak. Ebben jelölhető meg a kísérletek legfontosabb, és a gyakorlat szempontjából legjobban felhasználható eredménye. Nagyobb eltérés mutatkozik a rétegzett talajra a rugalmassági elmélet alapján számítható effektiv rugalmassági modulus és a kísérleti eredmények között. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy a számítás alapjául szolgáló adatokat — a különböző rétegek rugalmassági modulusait — zavart mintákon végzett laboratóriumi kísérletekkel határozták meg, azonkívül — a nagy lemezek esetén — a puha réteg aránylag kis vastagsága is eltéréseket okoz, míg kis lemezek esetén plasztikus alakváltozások is keletkeznek. A szerzők véleménye szerint a kísérletek megerősítik Sezawa és Kanai azon véleményét, hogy rezonancia létrejöttéhez nem szükséges rétegzett talaj, mert a vibrátor kicsiny volta miatt a hullámok csak a felső talajrétegben haladtak, s mégis tapasztaltak rezonanciát. A rezonancia frekvenciái továbbá nem a vibrátor alaplemezónek rezgéseitől, hanem a talaj tulajdonságaitól függenek. A mérések szerint a hullámok terjedési sebessége a rezgésszámmal nő, bár itt a mérési körülmények — a fix és mozgó felvevő távolsága a rezgéskeltő géptől — is erősen befolyásolták az eredményeket. Általánosságban megállapítható, hogy a dinamikus talajvizsgálatok nagy segítséget nyújtanak a talaj viselkedésének megállapításában, ha nagy felületen elosztott erők hatásának vizsgálatáról vart szó. Az így végzett kísérleti eredmények többet érnek, mint a kis felülettel végzett sztatikus próbaterhelések. További előny a mérési módszer gyorsasága és a berendezés kis súlya, ami főleg nagy területek vizsgálatakor nagyjelentőségű. így pl. repülőterek vizsgálatában kiválóan alkalmazható az eljárás. Végül talán egyik legfőbb előnye a módszernek, hogy lehetővé teszi a feszültségállapot változásának elméleti vizsgálatát plasztikus deformációk esetében. E változások csak a rugalmas feszültségállapot ismeretében számíthatók; ez a feszültségállapot viszont az anyag dinamikus rugalmassági modulusától függ. A szerzők végül a további kutatás irányaira mutatnak rá, hangsúlyozva a több különböző — homogén és rétegzett — talajon végzett kísérletek fontosságát. A nagy gonddal végzett és feldolgozott kísérletek mellett ez a tanulmány a különböző tudományos intézmények egymást segítő ós kiegészítő közös munkájára is szép példát mutat. Kezdi Árpád. (József Nádor Műegyetem, Talajmechanikai Laboratórium.) l)r. Kar J.: Permetezőbe endezések. (Feldberegnungsanlagen.) Megjelent az ,,/. Oesterreichischer Kultur bauämterta g" с. műben. A szövetségi mezőgazdasági és erdészeti minisztérium kiadása, Bécs, 1946. — 143—152. lap. D. C. 626.845. A permetezőöntözési kísérletek az első világháború előtti években indultak meg. Ekkor létesítette dr. Fischer professzor a mezőgazdasági főiskola tangazdaságában az első kísérleti telepet. A háború után Wiener-Welten báró (1922), majd a probstdorfi földműves társaság (1930) folytatta az úttörés munkáját. 1938-ban már 55 berendezés működött 4000—4500 ha-on. Üzemnagyság szerinti megoszlásuk: 4 berendezés 2 — 400 ha-on, 11 berendezés 100 ha-on: 17 berendezés 50—100 ha között, 18 üzem 10 — 50 ha között, és végül Tirolban 5 berendezés 10 ha-nál kisebb területen. Műszaki szempontból 1 berendezés volt teljesen beépítve (ortsfest) ;