Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - VII. Szakirodalom

BEKGSTKÖM — LINDERHOLM: DINAMIKUS TALAJVIZSGÁLAT 233 A víziutak együttes hossza a Brit-szigeteken — az Ír .Szabad Állam nélkül — ma körülbelül 3200 km. A mnlt század vége óta forgalmuk állandóan csökken (1946-ban összesen alig több 10 millió tonnánál, 1938-ban még 13 millió t). A vasút versenye következtében kénytelenek voltak sok víziutat teljesen felhagyni. Az 1948 január 1-ével életbe lépett államosítási törvény, amelynek hatálya a vasutakra, a vasúttársaságok tulajdonában volt víziutakra és az egyéb fontosabb víziutakra is kiterjed, jelentős fordulatot jelent. A közlekedésügyi igazgatás keretében felállították a Kikötők ós Belhajózó Utak Igazgatóságát (Dock and Inland Waterways Executive). Ez a szerv — a hírek szerint — tervbevette a víziutakon a szén és egyéb tömegáruk forgalmának növelését, és a csatornák fenntartásához szükséges eszközök megfelelő mértékben való előteremtését. Az államosítással járó egységesítés — főleg tarifális téren — az edíligi rendszerrel szemben csak kedvező hatású lehet. Mivel azonban a természeti adottságokat megváltoztatni nem lehet, a sok beépítettpartú, szükméretű csatornának ós műtárgyaiknak az átépítése pedig túlságosan költséges volna, az angol víziutak jövőbeni fejlődésének lehetőségei csekélyek. Mindazonáltal a gyorsabb motorvontatás kiterjesztése a narrow gaugeeken, a gyors és menetrendszerű áruszállítási forgalom széleskörű megszervezése, és végül a folyótorkolati öblökbe tengeren érkező áruk belvízi úton való továbbszállításában rejlő lehetőségeknek teljes kihasználása révén a víziutak kihasználási foka még lényegesen javítható. Katona István. Bergströiu S. G.—

Linderholm S.: Dinamikus eljárás a felszíni talajrétegek átlagos rugalmassági tulajdonságainak meghatározására. (A Dynamic Method for Determining Average Elastic Properties of Surface Soil Layers.) A stockholmi kir. műegyetemen működő Svéd Cement- és Betonkutató Intézet kiadványa, 7. sz. Stockholm, 1946. — 47 oldal, 20 ábra és 12 táblázat. D. C. 624.131.3. A talajnak a rezgésekkel szemben mutatkozó elasztikus tulajdonságait kutató dinamikus talajvizsgálat 1930 óta egyre nagyobb tért hódít a talajmechanikai vizsgálatokban. A vizsgálatok eredményeinek gyakorlati felhasználásában azonban mindmáig akadályt jelent, hogy a dinamikus és sztatikus talajfizikai jellemzők kapcsolata nincs kellőképen tisztázva. Ezért a Svéd Cement- és Betonkutató Intézet, repülőterek beton-kifutópályáinak építésével kapcsolatban felmerült kérdések megoldása végett, kiterjedt összehasonlító sztatikai és dinamikai kísérleteket végzett a talajok rugalmas tulajdonságainak meghatározására. E kísérletek eredményeit ismerteti a fenti kiadvány. Elöljáróban a dinamikus talajkutatás irodalmának rövid áttekintését kapjuk német, japán ós amerikai források nyomán. A "régebbi kísérletek csupán a talajban keltett rezgések amplitúdója és a rezgéskeltő gép távolsága közötti viszony megállapítására szorítkoztak. Az első rendszeres kutatást a Degebo (Deutsche Oesellschaft für Bodenmechanik) végezte egy forgó tengelyre excentrikusan felszerelt tömegekkel bíró rezgéskeltő géppel. Mérték a rezgés amplitúdóját, a rezgés terjedési sebességét, a hullám fáziseltolódását és a rezgéskeltő gépnek a talajba való besüllyedését. Azt a rezgésszámot, melynél az amplitúdónak maximuma van, a talaj önrezgésszámának nevezzük. A rezgéskeltő gépet rugalmasan alátámasztott tömegpontként felfogva, a rezgés differenciálegyenlete: d

2w dw M „ 4- b -f cw — P sin w t dl

2 dt M — a rezgő gép tömege, w = a rezgés amplitúdója, t = idő, 6 = csillapítási tényező, с = a talaj dinamikus „ágyazási együtthatója", P sin o) t = a talajnak átadott periodikus erő.