Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - VI. Víziügyek a dunai államokban

224 VÍZIÜGYEK A DUNAI ÁLLAMOKBAN Az évi anyagszükséglet 20 millió darab alagcsö, 200.000 q cement, 5000 t vas, 5000 m

3 fa, 30.000 m

3 terméskő, 20 t robbanóanyag és 6000 t gázolaj. Ezenkívül évente gyártandó 200 esőztető berendezés, 25 — 25 ezer méter nyomócső, ill. elosztóvezeték, 80 db. szivattyúberendezés és 10 vízemelő-csavar. Mantüano József. CSEHSZLOVÁKIA. Cseh- és Morvaország víziutai és vízgazdálkodási tervei. D. C. 386 : 626.1 : 338(437) A prágai Duna—Odera Csatorna Társaság kiadásában igen érdekes ós tanulságos füzet jelent meg a cseh Műszaki Minisztérium vízügyi osztálya főnökének szerkesztésében.

1 A könyv az 1901-től napjainkig végzett nagyszabású vízimunkálatokat ismerteti, és részünkről is nagy érdeklődésre tarthat számot annál inkább, mivel magában foglalja a tervezett Duna —Odera-csatorna fontosabb adatait is. Az elvégzett munkálatok közül különösen a Cseh- és Morvaországot érintő munkálatokat öleli fel, míg a cseh impérium alatt Szlovákiában és Kárpátalján végzett építkezésekről csak néhány számadatot közöl. Mint ismeretes, az ú. n. történelmi Csehország főfolyója az Elba és Prágán áthaladó mellékfolyója, a Moldva. Vízgyűjtőjük a cseh medence igen előnyös és sok viszonylatban a történelmi Magyarországra emlékeztető — de jóval kisebb — vízrajzi egységét alkotja. Morvaország vízviszonyai már távolról sem annyira egységesek, mivel vizei részben az Oderán át a Keleti-tengerbe, részben a Morva-folyón és a Dunán át a Fekete-tengerbe folynak. A kedvező természeti adottságok és a fejlett gazdasági viszonyok következtében Csehországban már a század elejétől kezdve igen jelentős munkálatok folytak az Elba és a Moldva hajózásának a megjavítása érdekében. Az első világháború kitöréséig elkészült a Moldva csatornázása Prága és Melnik, illetve az Elbáé Melnik ós az országhatár között. Megépült 10 duzzasztómű, 13 tárolómedence összesen 39 millió m

3 befogadóképességgel, elkészült az első vízierőmű, és komoly formát öltött a Duna-, Odera- és Elba-folyók csatornákkal való összekötésének gondolata. A munkálatok összesen 800 millió (1937. évi értékű) csehkorona beruházását jelentették, amely összeg a 0,7 szorzószám alkalmazásával kereken 560 millió /orminak felel meg. Az első világháborúnak a csehekre nézve kedvező kimenetele a vízimunkálatok végzésére is jó hatással volt, mivel most már nem kellett az idegen érdekeket is figyelembe venni. Az építkezési tevékenységet ekkor Szlovákiára és Kárpátaljára is kiterjesztették.

2 Az első Csehszlovák Köztársaság 20 évét a vízimunkálatok szempontjából két részre lehet felosztani. Az első tíz évet elsősorban a tervezések ós az előkészületek, míg az 1931-től 1939-ig terjedő időszakot az 1931. évben kiadott 49. és 50. számú törvénnyel létrehozott és pénzügyileg megfelelően biztosított vízgazdálkodási alapok

3 terhére végrehajtott nagy beruházási munkálatok jellemzik. Az 1919 — 1930 közti időszak ban mindenekelőtt az első világháborúban félbenmaradt munkálatokat végezték be. (Ennek keretében három duzzasztót és vízerőművet fejeztek be, és további négyet építettek.) Folytatták a folyószabályozást ós a lecsapolásokat, kiépítették a pozsonyi és a komáromi dunai kikötőt, elkészült négy kisebb völgyzárógát (5,3 millió m

3 víz tárolására), és megkezdték három nagy völgyzárógát építését. Üzembehelyeztek a cseh és morva tartományokban 12, Szlovákiában ós Kárpátalján 4 vízierőművet összesen évi 100 millió kWó teljesítménnyel. A felsorolt munkák költsége a cseh tartományokban 740 millió csehkorona volt, míg a nem hajózható folyók szabályozására és a hegyi patakok megkötésére 460 millió csehkoronát költöttek, vagyis az 1919 — 1930 közötti beruházások értéke kereken 840 millió forint volt. 1 JOSEF BARTOVSKY: Vodny cesty a vodohospodáfské plánování v Cechách » na Moravë. Spoleenost Dunajsko-oderského prúplavu, Prága, 1946. — 99 old., 9 ábrával és 26 képpel. 2 FRITSCH KÁLMÁN: Vízimunkálatok a visszacsatolt felvidéki területeken az elmúlt 20 év alatt. Vízügyi Közlemények, 1938/4. sz. 3 VAS LEÓ: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény. Vízügyi Közlemények, 1932/1. szám.