Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - VI. Víziügyek a dunai államokban

AUSZTRIA 223 I. TÁBLÁZAT. Ausztria talajjavításra szoruló területei. Tartomány Művelés alatt álló terület Vízkároktól szenved Öntözésre szorul Talajjavításra szorul összesen ha ha /О ha % ha % Burgenland 254.230 60.000 23,6 21.500 8,5 81.500 32,1 Karintia 453.830 55.000 12,1 8.000 1,8 63.000 13,9 Alsó-Ausztria és Bécs 1,217.250 110.000 9,0 75.000 6,2 185.000 15,2 Felső-Ausztria 700.720 120.000 17,2 10.000 1,4 130.000 18,0 Salzburg 364.720 35.000 9,6 400 0,1 35.400 9,7 Stájerország 670.960 100.000 15,0 15.000 2,2 115.000 17,2 Tirol 518.870 12.000 2.3 20.000 3.9 32.000 6,2 Voralberg 160.840 8.000 5.0 100 0,1 8.100 5,1 Összesen .... 4,341.420 500.000 11,5 150.000 3,5 650.000 14,9 Az új osztrák fcwltúrmérnöki fcalória-programm (Kuka-terv) a talajjavítás ütemének további fokozását jelenti. 2 — 3 éves átmeneti idő után 5 éven át évi 20.000 ha megjavítását irányozza elő. Egy hektár megjavításának költségeit 5000 sillingben véve fel, az évi pénzszükséglet 100 millió, amelyből 70—80 milliót az államnak és a tartományoknak kellene viselniök, a fennmaradó részt pedig — részben természetben — az érdekelteknek. A szóbanforgó 100.000 hektár 2/5-e 5 1мon aluli kisbirtokra esik, ahol a munkálatok munka- és igaerőszükséglete aránylag könnyen előteremthető. De még így is szükség lesz megfelelő gazdakölcsönökre. A talajjavítás költségszükséglete rendkívül nagy ugyan, de mellette szólnak a következő érvek: 1. a beruházások azonnali jövedelmezősége; 2. a föld oltartóképességónek fokozódása, ezzel a paraszti birtok megerősödése és a városbaözönlés már Ausztriában is katasztrofális mérvének csökkenése; 3. a mezőgazdasági termelés fokozódásának az egész nemzetgazdaságot élénkítő hármas hatása: a) az egyes gazdaságok terméseredményeinek átlag kétharmada piacra kerül, ós értékének másfélszeresét elérő keresletet idéz elő a termelés többi ágaiban, b) a mezőgazdasági bevételek 20%-a adó alakjában azonnal visszafolyik a gazdasági élet vérkeringésébe, és cj a talaj javítási munkák hatására a munkanélküliség enyhítésére szükséges kiadások a befektetett összeg 20%-ával csökkennek. Hangsúlyozni kell, hogy mindezek a hatások tartósak! A talajjavítás fontosságát igazolja Svájc példája. Az ország mezőgazdaságilag művelt területe 1,220.000 ha, csaknem negyedannyi, mint Ausztriáé, de a háborús tapasztalatok alapján 1941 — 1945 közt mégis évente 14.000 ha-t javítottak meg. A költségek 40 — 60%-át az állam viselte, a többit a kantonok és az érdekeltek. Hasonló arányú tevékenységet fejtettek ki a svédek. 1937-ig a javításra szoruló talajaiknak 27,9%-áról, 1,066.300 ha-ról vezették el a káros vizeket. A talajjavítási munkaterv évi költségszükséglete nem több, mint az 1947. évi élelmiszerbehozatal szállítási költséghányada. A terv tehát semmiesetre sem utópia. Az építési anyag belföldön előállítható, csupán az építési gépek egyrészét kell külföldről behozni. A munkaerőszükséglet biztosításánál az ifjúság kötelező munkaszolgálatára is gondolnak. A közpénzekkel való köteles takarékosság érdekében gondos tanulmányok folynak az érdekeltek megterhelhetőségének megállapítására, ill. az egyszerű és igazságos járulékkivetés módszereinek megállapítására. A műszaki fejlődést szolgálja a Petzenkircheni Kultúrtechnikai és Talajtani Kísérleti Intézet. A terv végrehajtásához szükséges kultúrmérnökök száma 200, a technikusoké, rajzolóké és egyéb segéderőké 250. A munkásszükséglet (a pallérokat, gépkezelőket stb. is beleértve) 11.000 fő. A rendelkezésre álló munkagépeken kívül mintegy 380 különböző munkagépet (kotrót, alagcsőárok-ásót, vakondekét, betonkeverőt, szállítószalagot, talajgyalút stb.) kellene behozni.