Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - IV. Dr. Kreybig Lajos: Adatok Magyarország vízviszonyainak rendezéséhez növénytermesztési szempontból

212 DK. KREYBIG LAJOS északra már 300, az ősz—tavasz közötti csapadékmennyiség ptdig középértékben 230 inmA talajok a kissé'magasabban fekvő szikes területeken kívül legnagyobbrészt erősen elsavanyodott öntésagyagok, amelyeknek a vízbefogadóképessége ugyan nagy, de vízvezetőképessége csak 0,2—0,3 mm percenkint. A belvízrendezést tervező mérnöknek különösen nehéz itt a helyzete. 6. A szolnoki löszhál. Éghajlat. Dr. Berényi Dénes a szolnoki löszhát tájegységén a vegetációs időszak hőmennyiségét 30 évi meteorológiai megfigyelései alapján, 75%-os biztonsággal 3400—3500, középértékben 3450 C°-ra teszi. A csapadékmennyiség a vegetációs időszak alatt 75%-os biztonsággal 275 mm, az ősz—tavasz közötti időszakban 200 mm körül van. Talaj adottságok és talajtulajdonságok. A szolnoki löszhát talajainak legnagyobb réeze a debreceni löszhátéhoz hasonlóan kitűnő minőségű televényes vályogtalaj. Televényes rétegük vastagsága 60—120 cm között változik. Yízbefogadóképességük köbméterenkint 300—350 mm csapadékmennyiség, vízvezetőképességük 0,3—0,5 mm percenkint. Ezek a legjobb termőképességű televényes vályogtalajok a táj legmagasabban fekvő részein találhatók. Sok helyen régi tiszamedrekkel és ezek mentén kisebb-nagyobb régi mocsárterületekkel vannak tarkítva, melyeknek talajai legnagyobbrészt réti agyagszerűek, tehát igen nagy vízbefogadóképességük (400—500 mm csapadékmennyiség köbméterenkint) ellenére nagyon rossz vízvezetőképességűek. Ezeknek a területeknek a szomszédságában sokszor kisebb-nagyobb szikes területek találhatók; a róluk elfolyó vizek a mélyebbenfekvő réti agyagokon vízállásokat okoznak. A vízrendezés feladatai egyrészt az elfolyási veszteségek csökkentése a lehető legkiterjedtebb sáncolással, másrészt a fölös vizeknek a talajviszonyok figyelembevételével történő elvezetése. Az altalaj vízszint mélysége a szolnoki löszhát tájegységén 4—8 m között változik. Vízrendezési szempontból nagyon fontos volna még a párolgási veszteségek csökkentése a televényes vályogterületeken, megfelelően telepített fásításokkal, fasorokkal. További igen nagy eredmények volnának még biztosíthatók öntözőművek létesítésével. A táj mezőgazdasági kultúrája igen nagy mértékben fokozható a belterjesség emelésével. Kitűnő talajadottságai és tulajdonságai úgyszólván valamennyi igényesebb növényünk termesztésére alkalmassá teszik. Egyébként a növénytermesztésben elkövetett hibák ugyanazok, mint amelyeket a debreceni löszhát tárgyalásánál említettem. 7. A békés-csanádi löszhát. Éghajlat. A békés-csanádi löszhát tájegységének, hazánk e legtermékenyebb tájának a vegetációs időszak alatti hőmennyisége dr. Berényi szerint, 30 év adataiból számítva, 75%-os biztonsággal, 3500 és 3700 C° között van. A vegetációs időszak alatt leeső csapadék mennyisége 75%-os biztonsággal 275, az ősz—tavaszi 220—230 mm körül van. Talajadottságok és tulajdonságok. A kisebb-nagyobb megszakítással keletről nyugat felé haladó néhány homokvonulattól és a mélyebben elterülő szikes foltoktól eltekintve a táj a legjobb minőségű barna és fekete televényes vályogtalaj okból áll, amelyeknek televényes rétege 70—180 cm vastag. A szikes területekhez közelfekvő, kitűnő minőségű televényes vályogtalajok alatt sokszor különböző vastagságú szikes talajréteg található, amely a termőréteget sekéllyé teszi. Az említett televényes vályogtalajok altalaja lösz, amely alatt diluviális homok található. Az altalajvízszint mélysége rendes körülmények között 5—6 m.