Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - III. Hock Károly: Vízerőink gazdaságossága

194 HOCK KÁROLY III. TÁBLÁZAT. - TABLE III. A példának felvett vízerőművek költségeinek szélső értékei. (A tiszai vízerőmű 500 m

3-es és dunai mű 2000 m

3-es kiépítése esetén.) Possible limits of costs for the examplified hydroelectric plants. (Degree of development: Tisza power station 500 m

3/sec, Danube project 2000 m

3jsec.) Sorszám No. Megnevezés Designation Tiszai vízerőmű költségeinek Dunai vízerőmű költségeinek Sorszám No. Megnevezés Designation alsó határa Lower felső határa Upper alsó határa Lower felső határa Upper Sorszám No. Megnevezés Designation Limit of cost for the Tisza project Limit of cost for the Duna project Sorszám No. Megnevezés Designation millió forint = in millions of Forint 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Duzzasztómű és hajózsilipek költsége — Cost of dam and navigation locks Vízerőmű teljes költsége — Total costs of the hydroelectric plant Vízerőmű gépi berendezésének költsége — Cost of machinery for the hydroelektric plant .... Kamat és törlesztés (lés 2 összegének %-a) — Interest and annuity (A percentage of 1 + 2) Vízerőmű fenntartási, üzemi, újítási és regie költségei (3-nak %-a) — Maintenance, renewal and operation costs (

from 3) Évi költség (4+5) — Аппгий costs, total (4+5) Évente nyerhető energia millió kWó — Producable annual energy in millions of kWh .... Egységár fillér/kWó Unit cost: fillér

/kWh 80 50 2%= 1,6 4%= 2,0 3.6 63,5 5.7 120 80 15%= 18,0 8% = 6,4 24,0 63,5 38,5 250 250 200 2%= 10,0 3% = 6,0 16,0 375 4,3 400 500 300 15%= 135 6%= 18,0 153 375 40,8 ciózusan mindenütt a legalacsonyabb értékeket veszem figyelembe, a tiszai vízerőműnél az egységár 5,7 f/kWó, a dunai vízerőműnél pedig 4,3 f/kWó-ra adódik. Ezek az értékek olyan kedvezőek, hogy itt vitának helye sincs, a példaként választott vízerőműveket és velük együtt az összes többit is mind meg kell építeni. Ha azonban ugyancsak célzatosan valamennyi költségelemet és százalékot a legmagasabb értékével számítom, az adódik ki, hogy a tiszai vízerőmű termelési egységára 38,5 f/kWó és a dunai vízerőmű egységára 40,8 f/kWó, tehát olyan nagy, hogy a példaként felvett vízerőműveket még hosszú ideig nem érdemes megépíteni. Szigorú vizsgálatnál tehát a kérdés nyílt marad, mert az egységárakra olyan távoli határokat kaptunk, amelyek önmagukban a kérdésre megnyugtató választ nem adnak. Ilyen körülmények között önként felmerül az a kérdés, hogy iincs-e a számítási módszerben, vagy a felvételekben hiba, vagy pedig nem lehet-e bármi más módon a kérdést határozottabban megoldani. Ha ezeket a feltűnő eltéréseket részletesebben megvizsgáljuk, sajnos, arra az eredményre jutunk, hogy olyan módszer, amely az elég messze jövőben kialakuló áramegységár biztos értékét megadná, nincs, és nem is lehet. Azok a szempontok, amelyek az egységár megállapításánál szerepeltek, a mult tapasztalatain alapulnak. Azok a vízerőművek azonban, amelyeknek a termelési egységárát meghatározni igyekszünk, a múltban még nem voltak meg, és mire megvalósulnak ,akkorra sok minden megváltozhatik az egységár kiszámításához felvett adatok közül. Mikor azt mondjuk, hogy 1 kWó önköltségi ára 13,8 fillérrel egyenértékű, burkoltan feltesszük, hogy a vízerőművek elkészültekor —