Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - III. Hock Károly: Vízerőink gazdaságossága

VÍZERŐINK GAZDASÁGOSSÁGA 193 II. TÁBLÁZAT. - TABLE II. Dunai vízerőmű jellemző adatai. — Characteristic data of a Danube project. 1 2 3 4 5 6 7 8 0 A kiépítés mértéke Degree of development. Discharge capacity of the turbines m*/sec Duzzasztómű és hajózsilipek költsége Costs of dam and navigation locks Vízerőmű teljes költsége Total costs of the hydroelectric plant A vízerőmű költségéből a gépi berendezésre jut Cost of machinery as a portion of the costs of the hydroelectric plant Kamat és törlesztés (2 és 3 összegének 5%-a) Interest and annuity (7> per cent of 2+3) A vízerőmű fenntartása, üzeme, újítása és regie (4-ből) Maintenance, renewal and operation costs (from 4) Évi költség összesen (5 + 6) Annual costs, total rs+e; Évente nyerhető energia millió kWó Producable annual energy millions of kWh Egységár fill/kWó (7 : 8) Unit costh fill 1 kWh A kiépítés mértéke Degree of development. Discharge capacity of the turbines m*/sec millió forint = in millions of Forint Évente nyerhető energia millió kWó Producable annual energy millions of kWh Egységár fill/kWó (7 : 8) Unit costh fill 1 kWh 500 300 86,7 59,0 19,335 (j% = 3,54 22,875 121 18,9 1,000 300 173,4 118,0 23,67 6% = 7,08 30,75 220 13,9 1.500 300 260,1 177,0 28,005 6% = 10,62 38,625 315 12,5 2.000 300 346,8 236,0 32,34 5% =11,8 44,14 375 11,8 2.500 300 433,5 295,0 36,675 5% = 14,75 51 425 408 12,6 3.000 300 520,2 354,0 41.01 5% = "Л 58,71 425 13,8 4,400 300 763,0 519,2 53,15 J% = 25,96 79,11 430 18,4 C) Az eredmények kritikai vizsgálata. Mivel az ország egész területén műszakilag kihasználhat ónak vett évi 1,5—2 milliárd kWó energiamennyiség legnagyobb részét a Duna és Tisza vízerői adják, amelyeknek viszonyai jól megegyeznek a felvett példában vizsgált vízerőművek viszonyaival, a példák alapján minden további vizsgálat nélkül is nyugodtan állíthatnám, hogy a fenti energiamennyiség 90%-a, tehát évi 1,35—1,8 milliárd kWó gazdaságosan, azaz a hőerőtelepek egységáránál olcsóbban állítható elő. Mielőtt azonban ezt a következtetést levonnám, kritikailag meg kell vizsgálnom, bogy vájjon a példákadta eredmények elég megbízhatóak-e. A táblázatokban feltüntetett egységárak nyilvánvalóan nem eredtek abszolút pontos adatokból éi feltevésekből. Kétségtelenül lesz hiba tehát a végeredményben is. Feltéve, hogy a számítási módszer helyes, a végeredmény hibája az egyes elemek hibájától függ. A III. táblázatban mindkét vizsgált példára vonatkozóan összeállítottam a számítási elemek alsó é-t felső határát a legkedvezőbb kiépítés számsoráia vonatkozóan és természetesen a belőlük kapott szélső egységárakat is: Amint a táblázatból látható, a vízerőmű, illetve a dunai vízlépcsőnél a duzzasztómű és hajózsilipek létesítési költségeinek határértékei nem túlságosan eltérőek. Ezeknél az értékeknél az I. és II. táblázat adataitól lefelé és felfelé kereken 25% eltérést láthatunk. Egészen nagy azonban az eltérés az amortizációs költségeknél. A kisebb amortizációs költségeket úgy számítottam, hogy az alacsonyabb építési költség 2%-át vettem, a nagyobbakat pedig úgy, hogy az építési költség felső határának 15%-át. Az első esetben 0% kamatláb mellett 50 évi teljes leírást tételeztem fel, a második esetben 10% kamaton kívül még 5%-ot vettem fel a kölcsön megszerzésének és leírásának együttes évi költségeire. Fenntartás és megújítás címén a tiszai vízerőműnél minimumként a gépi berendezés költsége alsó határának 4%-át, maximumként a felső határ 8%-át vettem, a dunai vízerőműnél pedig ugyanezen értékek 3, illetve 6%-át. Az ezeknek a szélső értékeknek felvételével számított egységárak kétségkívül abszolút szélsőségeket képviselnek. Amint a táblázatból látható, abban az esetben, ha tenclen13