Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - III. Hock Károly: Vízerőink gazdaságossága

192 HOCK KÁROLY ez a magyar Dana-szakasz legnagyobb esésű része, ami szintén kedvezőtlen körülmény. A duzzasztással biztosítható nagyobb vízmélység ugyanis azonos duzzasztás esetén annál hosszabb szakaszra terjed, minél kisebb a folyó esése. Mindezeket a szempontokat egybevetve, a Vízerőügyi Hivatal teljes általánosságban egy, a Dunán Paks környékén létesítendő vízerőmű viszonyait kezdte el vizsgálni, és ezért a gazdaságossági vizsgálat • második példájául ezt a vízerőművet választottam. A Duna víz járási és energiatermelési viszonyai az előző tanulmány 5. ábráján vannak ábrázolva. Az évi energiatermelést jellemző terület alakja világosan mutatja, hogy mennyivel kedvezőbbek a Dunán az energiatermelés viszonyai, mint a Tiszán. A 3. ábrán a teljesítményre é3 költségekre vonatkozó adatok vannak feltüntetve a II. táblázat alapján. A költségeket — a nagyobb egységekre való tekintettel — 10%-kal 3. ábra. A Dunán Paksnál létesítendő vízerőmű költségadatai különböző kiépítési fok esetén. Fig. 3. Construction costs of the hydroelectric plant planned on the Danube at Pales, with regard to different degree of development. kisebbre vettem, mint a tiszai vízerőmű költsége 500 m

3/sec kiépítésnél. Itt azonban a tiszai vízerőműtől eltérően a duzzasztómű, a hajózsilip és az ezzel kapcsolatos valamennyi mű építése is az elektromos energia egységárát terheli. A táblázatból és az ábrából is látható, hogy 2000 m

3/sec-es kiépítésnél érhető el a legkedvezőbb egységár, de egészen 3000 m

3-es kiépítésig a 15 fülér határ alatt marad az egységár. A 182 napos tartósságnak 2,200 m

3/sec kiépítési vízmennyiség felelne meg, és ezért azt állapítjuk meg, hogy a dunai vízerőműnél a dr. Mosonyi Emil által technikailag kihasználhatónak felvett energiamennyiség teljes értékével gazdaságosan kihasználható. E szerint tehát a dunai vízerőműnél nemcsak a tiszainál kedvezőbb egységár érhető el (a legkedvezőbb kiépítésnél 11,8 f/kWó, szemben a tiszai vízerőműnél elérhető 13,8 f/kWó egységárral), hanem a műszakilag kihasználhatónak jelzett mennyiségnek is nagyobb része használható ki gazdaságosan, mert míg a tiszai vízerőműnél a műszakilag hasznosítható energiának kereken 90%-a használható ki gazdaságosan, addig itt 100%-a.