Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - I. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása
•A TISZA KISVÍZI SZABÁLYOZÁSA 153 rendezésekkel járó kisvízszint-leszállás mérséklésének szempontjából nem elhanyagolható körülmény. Az eddigiek során rámutattam arra, hogy a középső Tiszán sem az inflexiók távolságának, sem a görbületek tökéletes folytonosságának nincsen döntő szerepe az átmenetek jósága tekintetében. Viszont nem kétséges, hogy a meder formája, anyaga, továbbá a szélessége elsőrendű fontosságú. A meder szélessége minden kifogástalan átmenetnél, mind a kisvíznél, mind a partok között, egy bizonyos határon alul marad, és minden jó átmenetnél a partok felületi formája egyenletes átmenetű. Az olyan átmenet, amelynek a mélysége nem kielégítő a hajózás szempontjából, minden esetben szélesebb is, mint a jó átmenet, megjavítása tehát szűkítés nélkül nem lehetséges. Itt mindjárt megjegyezhetjük, hogy a szűkítéssel a Tisza középső szakaszán nem maradhatunk csak a kísvíz szintjében: elszélesedés esetében az egész átmeneti medret ki kell alakítani éppen olyan, illetve hasonló formájúvá, mint amilyen a természetes jó átmenetek mederformája. Ahol ezt elmulasztjuk, ott a kisvízi mederben homoklerakódás áll be. Ezt a szélesség csökkentésével •— gyakorlati határokon belül — nem lehet megakadályozni. A Tiszán a kisvíznek egymagában nincsen elég elragadó ereje arra, hogy a magasabb vizek alatt elhomokolódott gázlót kiöblítse. Bármennyire megnövekszik is az esés és csökken a mederszélesség kisvíznél, a kisvíz — miként a természetes állapotukban lévő vagy a részben megjavított gázlóinknál láttuk — nem elegendő arra, hogy a kívánatos hajózómélységet kialakítsa. De nem is lenne természetes a kisvízi meder különálló, igen nagyfokú megszűkítése, és a mederkeresztmetszet többi részének változatlanul hagyása. Ilyen formát a természetben sehol sem találunk. Ellenben találunk kifogástalan átmeneteket, vagy egyenes és kisgörbiiletű szakaszokat, amelyekben kivétel nélkül nemcsak a kisvízi, hanem vele teljes összefüggésben az egész meder is megfelelően szűk formában alakult ki (8/a-b ábra). Itt, ebben a pontban, eljárásunk eltér attól, amelyet Girardon a Rhône-on alkalmazott. Bár azokkal az alapelvekkel, amelyeket ez az immár klasszikus folyószabályozó mester feltárt, összhangzásban maradunk, mégis a kivitelnél igen lényegesen el kell válnunk a formában és a szerkezetben. Nálunk is a természetes jó átmenet a gázlórendezés mintája, akár csak Gírardonnál. Azonban a jó átmenet egyik és legfontosabb kritériuma a középső Tiszán -—- azok mellett, 8/a ábra. Kedvező természetes inflexió Tiszafüred alatt. (430,6 — 431,9 folyókm. A mélységek a helyi nullvízszintre vonatkoznak. Az 1921. évi kisvíz ezen a helyen — 161 cm volt.) Fig. S/a. Proper crossing developed in a narrow section (Hiver kilometres 430—432).
