Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - I. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása
154 IVÁNYI BERTALAN amelyeket Girardon a Rhóne-nál felhozott — még az is, hogy az átmeneti mederkeresztmetszet teljes alakjában elegendő szűk legyen. Girardon ellenezte a megszűkítést, rendszere ellene van a magasabb vizek nagyobbmérvű összefogásának. Mindenképen kerülni akarta az elragadóerő fokozását, a meder kimélyülését és a küszöbök elhordását. Kerülni akarta, hogy a szabályozóművek megbontsák, megindítsák a meder kavicsanyagát, és hogy a megmozgatott kavics az alsóbb szakaszokon újabb zátonyokat rakjon. Kerülni akarta, hogy a küszöbök elhordása következtében a szabályozott szakasz felső részében nagyobbmérvű vízszintsüllyedés következzék be és az addig több gázlón megoszló bukások a megmaradó gázlókon összegeződjenek. Girardon csak irányítani akarta az inflexiót, és evégből fenék- és bemerülő sarkantyúival, valamint keresztgátjaival megalkotta a meder teljes vázát; a beágyazódásnak határt szabott. Girardon a kétoldali összeszorítás módszerével ellentétben, valóban el is kerülte a hordalék nagymértékű megmozgatását; az általános beágyazódást a szabályozás alá vett folyószakasz felső végén, az ezzel együtt járó és néha óriási bajokat okozó fenék- és vízszintemelkedést az alsó szakaszon, továbbá a zátonyok áthelyeződését. Rendszere ennek folytán messze kimagaslik a folyószabályozások történetében. Megállapíthatjuk azonban, hogy a küszöbök bizonyos lehordását, lekoptatását ő sem nélkülözhette, tehát bizonyos — az előbb említett rendszerrel szemben természetesen igen mérsékelt — hordaléktömeget ő is mozgásba hozott. Azt is megjegyezhetjük, hogy ez a rendszer sem nélkülözhette bizonyos mértékben a szűkítést. Keresztgátai és bemerülő sarkantyúi nemcsak irányítanak, de szűkítenek is, sőt a magasabb vizek járását is módosítják. Tény azonban, hogy a szűkítés csak a kisebb vizekre lényeges, a magasabb vizekre pedig egyre csökkenő mértékű. A fenékváz alkalmazásával pedig a beágyazódás megakadályozásán és a folyás irányításán kívül sikerült bizonyos fokig a vízszint leszállását is megakadályoznia és a bukást elnyújtania. A Rhône-on kerülni kellett a magasabb vizek összefoglalását romboló erejük miatt. Viszont ott a 250 — 300 m 3/sec tömegű és kilomóterenkint 50 — 75 cm esésű kisvíznek is rendszerint megvan az ereje ahhoz, hogy a medret a szabályozási művek segítségével kialakítsa, noha még itt is a közép vizeké ebben a főszerep. Ha a nagy áradások után rövid volt a közép vizek tartama, akkor bizony a Rhône-on sem tudták a szabályozási művek kellő mélységgel kialakítani a gázlókat. 8/b ábra. Szabályozat nil szakaszon lévő két jó gázló Martfű közelében. Az alsó átmenet kitűnő természetes m nta. (305—308,2 folyókilométer. A mélységek a helyi nullvízszintre vonatkoznak. Az 1921. évi kisvíz ezen a helyen — 236 cm volt.) Fig. 8/b. Proper crossing^-leveloped in an almost straight section (Riverkilometres 305—308).
