Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - I. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása

150 IVÁNYI BERTALAN Kedvezőknek azokat az inflexiókat tekintjük, amelyekben a hajózáshoz szükséges vízmélység mindenkor — kisvízállás idején is — megvan. Az ilyen inflexióban a meder nem széles, de Fargue szabályát — hogy az inflexióban a meder szűkebb legyen, mint a kanyarulatokban — a középső Tisza természetes alakulatain felfedezni nem lehet. A kisvíz szintjében mért mederszélesség a természetes állapotban lévő, de hajózási szempontból kifogástalan inflexiókban nagyobb, mint a csatlakozó kanyarulatokban, a 'partok szintjében azonban már rendszerint a kanyarulatokban fekvő meder a szélesebb, mint az inflexió medre. De az utóbbi megállapítás sem általános érvényű, mert ismerünk helyeket , ahol a meder a partok szintjében mérve is sokkal keskenyebb a kanyarulatokban, mint az átmeneti szakaszokon. Természetes folyómedreken, különösen az olyan mélyen beágyazott és élénk görbületű kanyarulatokban gazdag folyón, mint amilyen a Tisza, gyakorlatilag nem lehet a meder szélessége alapján összehasonlítani a kanyarulatban fekvő és az átmeneti szakaszok medrét, mert a kétféle meder alakja egészen más, és a szélességgel kielégítően nem jellemezhető. Ezt az 5. ábrán feltüntetett átmeneti és kanyarulati tiszai keresztmetszetek jól szemléltetik. Foglalkozhatunk ugyan különböző vízállásoknak megfelelő vízszintszélességek összehasonlításával, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a mederméretek, és így a szélességek is, függvényei nemcsak a vízmennyiségnek, esésnek és súrlódásnak, hanem az örvénylésnek is. Az örvénylés a kanyarulatokban igen jelentős, és miatta a nedvesített keresztmetszetnek változó nagyságú, de sokszor nagyon számottevő része nem vesz részt a vízemésztésben. Ennek az örvénylő vízmozgásnak, és talán a megnövekedett helyi esésnek tudható be az is, hogy ellenálló partok, de jól kimosható fenékanyag esetében a folyó medre élénk görbületű kanyarulatokban is szélességben gyakran összeszorul (lásd a 4. ábra helyszín200 m. 6. ábra. Átmenetben, ill. kanyarulatban felvett medernyilvántartási szelvények a Közép-Tiszáról (234,6, "222,2 és 211,8 folyókra). A kisvíz, ill. a telt meder szintjében mért szélességek egymásközti arányában nem tapasztalható szabályszerűség. Fig. 5. Profiles of crossings and bends of the middle section of the Tisza. In the proportions of the river's width measured, at low water level and at bank-full level, no regularity has been observed. 90 m. 6. ábra. Jól kimosható fenékanyag esetén kanyarulatban nem szélesedik ki a kisvízi meder (342,6 folyókm). Fig. 0. If the subsoil is easy erodible, the low water river bed does not widen even in a bend.