Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - I. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása
142 IVÁNYI BERTÁI, ЛХ A hajózás természetét tekintve nincsen igazi jelentősége annak, hogy a jól hajózhatóságot a legkisebb vízállások idejére is célul tűzzük ki. A legkisebb vízállás a megjelölt 30 éves periódus alatt csak egyetlenegyszer fordult elő és akkor is csak 2 napig tartott. De még a •—-150 cm-es vízállás is csak a rendkívül száraz 1904. é3 1921. évben tartott számottevő ideig, 3 további aszályos évben pedig már csak 5—8 napig, ami hajózási szempontból elhanyagolha tó. Gyakorlati szempontból tehát nagyon kielégítő eredmény lesz, ha nem az 1904. évi addig legkisebbnek észlelt vízszin alatt, hanem csupán az elég ritka —140 -150 cm-es szolnoki vízállásnak megjelelő vízszint esetére tudjuk kisvízi szabályozással biztosítani azt a hajózási mélységet, amelyet a folyó adottságai megengednek, és amely a Tiszán szóbajöhető és gyakorlatiasnak vehető hajózás igényeit kielégíti. Helyesebben még úgy fogalmazhatjuk meg a kisvízi szabályozás feladatát, hogy a szolnoki —140 —- —150 cm vízállásnál a kisvízi szabályozás előtt lefolyt másodpercenkinti vízmennyiség esetére kell a gazdaságosan és észszerűen elérhető legkedvezőbb hajózási viszonyokat biztosítania. A gázlószabályozás hatásaként a kisvízszint bizonyos leszállásával kell ugyanis számolni, a mérnöki meghatározás szempontjából helyesebb tehát egy bizonyos vízmennyiséget, mint tisztán a vízállást venni alapul az összehasonlításnál, vagy az elérendő eredmény mértékénél. A felsorolt adatok világosan feltárták, hogy még normális években is milyen nagy volt ama napok száma, amelyeken nem lehetett teljesen akadálytalanul vagy a gazdaságosság határain belül hajózni, sőt, hogy a teljes hajózási szünetet felidéző kisvízállások ideje is mennyire jelentékeny volt. Megítélhetjük az adatokból, hogy milyen nagy az a vízjáték (—180 cm vízállástól +10—20 cm-ig, kedvezőtlen viszonyok között pedig még jóval magasabb vízállásokig kiterjedően is), amelyen belül szükséges volt, vagy szükséges lenne a folyó hajózhatóságát megjavítani. Ebben van a hajóút szabályozásának nagy jelentősége. Nemcsak a rendkívüli kisvízállások, hanem a normális évek vízjárásai is megkívánják a lényeges javítást. Ezt kisvízi szabályozással, mint látni fogjuk, a középső Tiszán kielégítő mértékben el is lehet érni — jórészben már el is értük —, csak a Sajó torkolata alatti Tiszaszakaszon kell mérsékeltebb eredménnyel számolnunk. A kisvízi szabályozás ilyen kisesésű folyón, amilyen a Tisza, kiválóan eredményes lehet. Itt viszonylag sokkal jobb eredményt lehet elérni a kisvízi szabályozással, mint egy nagyesésű folyón. A nagy esés és a feneket borító hordalék túlságos megmozgatásának veszélye gátlóan hat a vízmélység növelésére irányuló törekvésekre. Nagyesésű folyónál a vízierő kihasználására a folyó lépcsőzése kínálkozik, és ezúton oldódik meg a hajózhatóság is. Kisesésű folyónál a vízierő termelése mint öncél gazdaságosan nem juthat szóhoz. Járulékosan, más haszonvételekkél együttesen szőnyegre kerülhet, ha e haszonvételek múlhatatlanul megkívánják a kisesésű folyó lépcsőzését. Száraz vidéken átfolyó kisesésű folyónál az öntővíz beszerzésének lehetővététele szükségessé teheti a folyó vízszintjének duzzasztóművek útján való felemelését. Nagyon erőszakolt lenne azonban például a középső Tisza lépcsőzésének kérdésében azzal érvelni, hogy az egy csapásra megoldaná a hajózhatóság kérdését a legkisebb vízállások idejére is, és teljesen feleslegessé tenné a kisvízi szabályozást. Mert megoldaná ugyan valóban, de olyan áron, amely sokszorosan felülmúlná a kisvízi szabályozás költségét, annyira, hogy a két művelet költségigénye szinte össze sem hasonlítható. A hajózhatóság megjavításának a vízszint lépcsőzésével való megoldása hatalmas pazarlás lett volna a Tiszán abban az időben, amikor a kisvízi szabályozásokat megkezdték. A Tisza akkori, mostani és várható forgalmi viszonyainak figyelembevételével semmi esetre sem lehetett volna sem gazdaságos, sem észszerű a szerény költség-igényű kisvízi szabályozás helyett — az ennél a megoldásnál a legkisebb vízállások idején rövid időn át jelentkező csekély hiányosságok kiküszöbölésére •—-, a szélesmedrű Tiszába költséges, nagynyílású duzzasztókat és melléjük hajózsilipeket építeni. A Tisza duzzasztóinak
