Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - I. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása

A TISZA KISVÍZI SZABÁLYOZÁSA 135 szakaszon a gázlók szabályozása még teljesen hátra van. Hangsúlyozom, hogy ezen a szakaszon a kisvízi szabályozás jelentékeny munkával fog járni, mert nemcsak nagyterjedelmű sekélyvizű elszélesedett mederszakaszt kell még szabályozni, de nagy terjedelemben kell az omló partokat is megkötni, mind a folyó vándorlásának megszüntetése, mind pedig a meder szélességben való túlfejlődé.-ének mérséklése végett. Tokaj és Vásárosnamény között meg sem kezdődött még a kisvízi medernek hajózási szempontból való megjavítása. Itt csak a folyópálya rögzítésére, az omló partok megkötésére és e műveletekkel összevágóan: a mosott partok görbületeinek egyenletesebbé tételére — tehát a kisvízi szabályozás előfeltételeinek a megteremtésére is, — irányulnak az eddig végzett, már jelentékeny terjedelmű partvédelmi munkálatok, de ebben az irányban is sok még az elvégzendő. A Vásárosnamény fölötti Tiszánál már nem lehet szó hajózási szempontból való kisvízi szabályozásról, hacsak nem gondolunk egészen kismerülésű hajókra, dereglyékre vagy alkalmi hajózásra. Vásárosnamény felett már csak duzzasztásos, csegéző hajózással lehetne rendszeres forgalmat biztosítani. Utoljára hagytam a felsorolásban a Tisza legalsó szakaszát, a Szeged és a torkolat közötti szakaszt. Ez a Tiszaszakasz a történelem hullámverése következtében idegen uralom alatt van, de hajózhatósága mégsem közömbös számunkra. Tiszai és körösi hajózásunknak, mindaddig, amíg a Duna—Tisza-csatorna meg nem épül, nincs más kivezető útja. Fontos tehát számunkra mind az Alsó-Tisza hajózhatása, mind pedig a hajózás szabadsága rajta. E helyen csak az elsőként említett szempont igényel megvilágítást. Az Alsó-Tisza hajózhatósága természetszerűleg jobb volt és jobb is lehetett, mint a Szeged feletti szakaszoké volt kisvízi szabályozás nélkül. A Maros szállította élesebb szemű hordaléknak a parti zátonyokra való lerakása után a terhétől lefelé haladtában mindinkább megszabaduló, meggyarapodott vizű Tisza Szeged alatt fokozatosan apróbb és apróbb szeműre őrölte a még medrében maradt homokot, és fínomravált hordalékával már könnyen megbirkózhatott. Az esés kicsiny volta is hozzájárult, hogy a vízmélység a gázlókon kisvíznél is elég kedvező legyen a hajózásra. Végül pedig, mivel a Duna alacsony vízállásai rendszerint nem esnek össze a Tisza legkisebb vízhozamaival, a Tisza kisvizeit gyakran jótékonyan felduzzasztják a Duna ugyanakkor viszonylag magasabb vizei. E kedvező körülmények ellenére voltak az Alsó-Tiszán javítást igénylő sekélyvizű folyószakaszok és kedvezőtlen gázlók a magyar uralom idejében is. Az első világháborút megelőző időkben több szakaszon kezdtek kisvízi szabályozási munkálatokat. Ügy látszik — és erről a legújabb időkben néhány éven át itt-ott meg is győződhettünk —- ezek a munkák nem voltak olyan teljesek, hogy hatásuk későbbi kiegészítések nélkül is fennmaradjon, és valószínűleg nem is terjedtek ki a javításra szoruló összes gázlókra. Igv állt be azután az a helyzet, hogy Szeged felett lényegesen jobb lett a Tisza hajózhatósága kisvízállások idején, mint Szeged alatt. Ezt a második világháború előtt a hajósoktól tudtuk meg, akik gyakran nem voltak hajlandók hajóikat kellően megterhelni akkor, amikor a magyar Tisza megengedte a mélyebb bemerülést, és arra hivatkoztak, hogy a hácska—torontáli Tiszán nem tudnának nagyobb terheléssel áthaladni. Az 1941—44 évek alatt néhány sekélyvizű folyószakasz felvétele alapján közvetlenül is meggyőződhettünk róla, hogy a helyzet valóban ez. Ez a körülmény egyben meggyőző bizonyítéka a Magyarországon a két világháború között folyt céltudatos folyószabályozási tevékenység eredményességének. * A kisvízi szabályozás tárgyalásánál az első kérdés: miért volt szükség a kisvízi szabályozás megindítására a középső és alsó Tiszán? Természetesen azért, mert javítani kellett a hajózhatósági viszonyokon. A szabályozás szükségessé válhatott a hajózás igényeinek fokozódása következtében (mélyebb hajógázolás, kevesebb és rövidebb hajózási szünet,