Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - IV. Kisebb közlemények

KATONA: AZ TSA VÍZIÍTJAI 115 sorozat biztosítja a hajózóutat Pittsburghtól a Mississippiig és azon át ugyancsak New Orleansig 2980 km hosszban. A Nagy Tavakon külön erre a célra épült, tengerihajó méretű teherhajók bonyolítják le a forgalmat. A Mississippi-rendszeren vontatók dívnak, egy-egy vontatmány a 10.000 tonnát is meghaladja. Az uszályok 1000— 1500, ritkán 2000 tonnások. A hajók átlagos sebessége lefele 18 km/óra. felfele 6-4 km/óra. A vasúti forgalommal való összehasonlítást a következő táblázat szemlélteti: Forgalom, millió tonnamérföld; Év Nagy Tavak Folyók és csatornák Tengerhajózási belforgalom Parti hajózóutak Víziutak összesen Vasúton 1935 54.690 13.406 117.288 50.130 •235.514 283.637 1940 95.645 22.412 182.705 46.679 347.441 375.369 1942 122.167 26.398 66.443 13.630 228.G38 640.992 1944 118.769 31.343 59.658 471 210.241 740.586 A Nagy Tavak növekvő jelentősége szembeszökő: az együttesen számított vasúti és vízi forgalom 10— 15%-át bonyolítják le. A tulajdonképeni folyamhajózás kevéssé jelentős. Az összes, itt fel nem tüntetett szállítási módokat, a közutakat és szállító távvezetékeket (pipe-lines) is figyelembevéve, a belvizi hajózás az ország bel forgalmának 3-4%-át képviseli. A folyami utak közül csak a Mississippi vízrendszerének víziútjai jelentősebbek. A Nagy Tavak rendszerének viziútjai 90 %-ban ömlesztett árút szállítanak. Tájékoztatásul álljon itt az 1945. évi forgalom megoszlása; vasérc 84-8 millió tonna, kőszén 65-2 „ „ gabona 18-7 „ ,, mészkő . . 16-3 „ „ Összesen 175-0 millió tonna. A gabona forgalma a Felső-tó kikötőjéből Buffalo felé irányul, ahonnan vagy kisebb hajókra rakva, vagy a New-York-állami csatornán, esetleg vasúton folytatja útját az Atlantióceáni kikötők felé. A kőszén útja az Erie-tó kikötőjéből észak felé, míg a mészkőé a Michigan-tó felső vidékéről Chicago és Cleveland felé irányul. A vasércet a Felső-tó vidékéről a Michígan-tóra (Chicagóba), vagy az Erie-tóra (Cleveland) szállítják. A háború hatására 1942-ben a vasércforgalom meghaladta a 100 millió tonnát és víziutak nélkül a Nagy Tavak vidékén lévő acélművek nem versenyezhettek volna a tengerpartiakkal. A közvetlen víziszállítás előnye itt szembeszökően nyilvánvalóvá vált: a Nagy Tavak melletti acélművek a pennsylvániai (pittsburghi) művek rovására rohamos fejlődésnek indultak. (A Nagy Tavak mellettiek az ország összes termelésében 1912-ben 6%-kal, 1935-ben 13%-kal, a pennsylvániaiak ugyanezen években 42%-kal, illetve 25%-kal részesedtek.) A Nagy Tavak víziútjai a téli fagy miatt csak 7 — 8 hónapig hajózhatók. Az EgyesültÁllamok forgalmát mintegy 400, külön a Tavakra épült nagyméretű teherhajó bonyolítja le. (A legújabb típusúak 180 m hosszúak, 7-3 m merülésűek, és teherbírásuk 15.000 tonna.) A hajók megrakása csuzdával, kiürítése puttonyos daruval annyira mechanizált, hogy az előbbire átlag 4, az utóbbira 8 — 9 óra szükséges. Ez a körülmény a szállítási költségeket rendkívül lecsökkenti. (Pl. egy tonna vasérc szállítási költsége a Felső-tótól Clevelandig — 1340 km hosszon — 80 — 90 cent. Ugyanezen a távolságon visszafelé — miután különben a hajók vissza üresen mennének — egy tonna szén szállítási költsége kb. 50 cent.) A Nagy Tavaktól Montreálig közvetlenül csak kisebb merülésű hajók közlekedhetnek. Ezeket a szállítók nem szívesen veszik igénybe, inkább Buffalóban átrakodnak. Kanada és az Egyesült-Államok kormányának közös terve jelenleg az, hogy a Szent Lőrinc-folyón 8-3 m mélységű hajózóutat létesítsenek és így a tengeri hajók forgalmát a Nagy Tavakig biztosítsák. Jelenleg az Államok területén két csatorna köti össze a Nagy Tavakat az Atlanti-óceánnal (New-Yorkkal). Az Erie-tó felöl (Buffalótól) a Welland-Canal, és az Ontario felől a Barge-Canal. 8*