Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - IV. Kisebb közlemények

LÁSZLÓFFY: A KÉTSZÁZÉVES ÉCOLE DES PONTS ET CHAUSSÉES 113 utóbbiak is a közös alma mater volt növendékeivel működnek a legszívesebben együtt. Az École des Ponts et Chaussées-ne к szabad pályára készülő, tandíjfizető hallgatóit élève-titulaire -nek nevezik. Számuk ugyancsak korlátozott. Részben külföldiek is lehetnek. 3. Az élève étranger fonctionnaire-ek közszolgálatban működő külföldi mérnökök, akiket kormányuk kérésére vesz fel a főiskola. Végül 4. a rendkívüli hallgatók (auditeur libre) az intézet igazgatójának engedélyével egyes tárgyakra iratkoznak be. Az École Polytechnique jó eredménnyel végzett hallgatói minden további nélkül folytatják tanulmányaikat az École des P. et Ch.-é

n. A többieknél azonban vizsgához van kötve a felvétel, és ezen felül a főiskolának csupán a hallgatók előképzettségének egységesítését szolgáló előkészítő évfolyamára iratkozhatnak be. Amíg tehát az előbbiek tanulmányi ideje 2 év, az utóbbiaké 3 esztendő. A francia közép- és főiskolákban a mi osztályozási rendszerünktől eltérő pontozás dívik, ami egyben rangsorolást is jelent. A közszolgálatba csak olyanokat vesznek fel, akik az elérhető legnagyobb pontszámnak legalább 65%-át megszerzik. Ez a felsőbb osztályba lépés feltétele is. Az élève-titulaire esetében 60% is elegendő, csupán a tanulmányok végeztéig kell elérni a 65%-ot. A tanterv nagyjából a mi mérnöki karunk 3. és 4. évfolyamával egyezik. Mindazonáltal feltűnő, hogy 5 elméleti tanszék mellett 21 gyakorlati működik, az előadók specializálódása tehát igén nagymérvű. Az intézet alapvető céljának megfelelően nagy súllyal szerepelnek a — szóleslátókörű közigazgatási vezetőférfiak képzése szempontjából rendkívül fontos — nemműszaki jellegű táigyak: a közigazgatási jog, a közgazdaságtan, a szociálpolitika ésazidegen nyelvek. A tanterv különben folyton alakul, simul az élet követelményeihez. Ennek megfelelően újabb és újabb tárgyak kerülnek a tanrendbe. Amíg a közigazgatástan tanítása 116 éves múltra tekint vissza és a közgazdaságtané 100 évre (!), a legfiatalabb az 1942-ben szervezett városépítési tanszék. A világ legnagyobb múltú műszaki főiskoláján meglepően kevés a hallgató. Évente át'ag 20 francia és 5 külföldi végez, az előbbiek fele a közszolgálatban helyezkedik el. A francia mérnöknevelésnek az igen alapos és egységes elméleti alapképzés mellett a sokszorosan tagolt és az élet követelményeihez idomított szakképzés az egyik főerőssége. A másik az iskolák kis növendékszámából adódó erős testületi szellem és a vizsgarendszerből folyó állandó verseny. Franciaországban a mérnöki címet bárki használhatja. Ezért az okleveles mérnökök főiskolájuk nevének kezdőbetűivel jelzik, hogy hol végeztek. A francia földön járó magyar mérnöknek, akinek képzetében a mérnöki cím a József Nádor Műegyetem oklevelével párosul, szokatlan ez a megkülönböztetés, éppen ezért élesen szembetűnik a P. & Ch. betűcsoport abszolút tekintélyt sugárzó ereje. S ha ott, a gall nemzet fiai között, olyan а Р. & СЛ.-mérnök viszonya a többi mérnökhöz, mint a hadseregben a vezérkari tiszté az egyszerű gyalogostiszthez, külföldön a főiskola 200 éves történetéhez fűződő, ma már a tankönyvek lapjairól felénkragyogó nevek szőnek nimbuszt a Ponts et Chaussées fogalma köré: DARCY, DUPUIT, BAZIN, BELGRAND, GAY-LUSSAC, PRONY, CAUCHY, CORIOLIS, NA VIER, D'OCAGNE, BRESSE; VICAT, CONSIDERE és végnélküli sorban a többiek AI7BERT, CAQTJOT és FREYSSINET-IG. Nagy alapítójának, KV

ASSAY JENŐnek lelkén át, amely az egész életre szóló ihletet merített az École des Ponts et Chausséen, közvetve a magyar vízügyi szolgálatot is besugározta a világ első műszaki főiskolájának szelleme. És vízépítési szakirodalmunk két alapvető művelőjének, KVASSAYnak és BOGDANFYnak francia nyomokon járó munkássága folytán öntudatlanul is mindnyájan tanítványai lettünk a kétszázéves főiskolának. Irodalom. Bicentenaire de l'École des Ponts et Chaussées. — Travaux 1947. július. — KUN LÁSZLÓ: Az École Nationale des Ponts et Chaussées. Vízügyi Közlemények, 1934/2. szám, 528. old. — ZELOVICH KORNÉL: A m. kir. József-műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. Budapest, 1922. — GILLES G: L'Ingénieur en France. Congrès technique International, Paris, 1946. 8