Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - III. Cserhalmi Sándor: Hajózsilipek hidromechanikai vizsgálata

106 CSERHALMI SÁNDOR különösen fontos annak az előzetes eldöntése, hogy a tervek a megépítés után beváltják-e a hozzájuk fűzött várakozásokat, megfelelnek-e a célnak, amelyért létesülnek? A modelkísérletek során a fából készített zsilipkamrába beépítettük a szóbanforgó kísérleti töltővezetékmegoldást, majd belehelyeztük egy hajó kismintáját. A hajó elülső és hátulsó részére kétoldalt egy-egy fonalat erősítettünk, amelynek másik vége egy-egy dinamométerhez volt erősítve. A hajó nyugalmi helyzetében a dinamométerek mutatója a beosztásuk zérus-pontjára mutatott. A töltés vagy ürítés kezdetekor a hajótest a keletkező hullámzás következtében mozgásba jön, mégpedig a lökések következtében vagy a felső víz, vagy az alsó víz felé, vagyis fel vagy le; úgyszintén oldalirányban is elmozdul. Ezért van kétoldalon egy-egy dinamométer rögzítve, hogy az erőhatásokat követni tudjuk. Amint az egyik fonál elernyed, a másik már megfeszül, s a hajótestet támadó erőket, mint kötélerőket mérhetjük. A különböző vízállásoknál, hajótípusoknál, nyitási időknél fellépő maximális kötélerők leolvashatók. A keletkező erők nagysága, valamint az erőhatások időbeni lefolyása a töltésfolyamat egyenletes vagy egyenlőtlen voltának a következménye. Csendesebb víz, kevés örvény esetén kisebb kötélerők, erős "örvénylés esetén nagy erők lépnek fel. A nyitás, illetve a töltés és ürítés időtartama stopperórával egyszerűen mérhető. Az 5. ábrán feltüntettük a 2ja, 2jb és a 4. ábra töltőberendezésénél észlelt töltési folyamatot. A 2/b ábra szerinti megoldásnál a folyamat hosszabb, míg a 2ja szerintinél a megindulás igen heves: a kamra megtelési időtartamának 2/5-e alatt a vízmenviségnek Töltés Kiürítés Töltés Filling Emptying Filling 5. ábra. — Figure 5. 6. ábra. — Figure С.