Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - III. Cserhalmi Sándor: Hajózsilipek hidromechanikai vizsgálata

I HAJÓZSILIPEK VIZSGÁLATA 107 több mint fele már átáramlott. Ez természetesen nem előnyös, mert arra kell törekedni, hogy az áramlás lehetőleg stacionárius legyen, azaz egyenlő időközökben egyenlő vízmennyiségek folyjanak át. A grafikus ábrázolásban ennek az áramlásnak egyenes vonal felelne meg. Az 5. ábra szerint az egyenletes töltést legjobban a 4. ábrabeli elrendezés közelítette meg: ennél a vízszint a megtelési idő lényegtelen növekedése mellett majdnem egyenletesen változott. Itt mindjárt reá kell mutatni a nyitásidő helyes megválasztásának fontosságára. Nyitási időn azt az időtartamot értjük, amely a vízbeáramlás megindulása és a töltővezeték teljesszelvényű működésének a megindulása között telik el, vagyis a töltő-nyílást elzáró zsiliptábla vagy hengeres illetve szegment-tiltó teljes nyitásához szükséges időt. A gyors nyitás mindig hátrányos. Nagy szintkülönbségek esetén, vagyis nagy víznyomásoknál a rohanó víz a töltőberendezéseket nagyon igénybe veszi, erős örvénylés lép fel, a. b. 7. ábra. — Figure 7. azonkívül a tekintélyes mérvű kontrakció folytán értéke lecsökken. A nyitási idő pontosabb szabályozása a támkapukon alkalmazott nyílásokkal nem érhető el, hanem csak a körülfutó vezetékek hengeres vagy egyéb zárószerkezeteinek segítségével. A jó nyitás legfontosabb feltétele az, hogy kezdetben csak kisebb átfolyási keresztmetszet álljon rendelkezésre, amely gyorsuló ütemben növekedjék; így a kamrában a vízszint egyenletesen emelkedik. A 6—9. ábrán néhány kiragadott kísérlet adatait mutatom be. A 6ja és b ábrán a töltés és ürítés folyamatakor fellépő erőhatások vannak feltüntetve, mégpedig 1—4 perces nyitási idő mellett, 5 méter szintkülönbségű kamrában mérve. Az abscissákon a töltéskor és ürítéskor keletkező kötélerők vannak ábrázolva tonnában, mégpedig balra vagy jobbra, aszerint, amint az erők a hajómodelt a felső vagy az alsó víz irányában mozdították el. A függőleges tengelyen az időváltozás másodpercben van megadva. Ha a töltéskor keletkező kinetikai képet szemügyre vesszük, azt találjuk, hogy a hajót érő erőhatások időbeli lefolyása csillapuló Mdlámmozgás. A töltés kezdetekor a zsilipkamrába beáramló víz lökőereje a hajót lefelé mozdítja el, majd a zárt térben visszaverődő hullám a hajót felfelé sodorja, hogy azután ez a folyamat csillapodva megismétlődjék. A hullámzás játéka a hajóhoz erősített fonalak által a dinamométereken pontosan követhető.