Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)

HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 97 b) A mérleg szempontjából növekvő irányzatú leírásról akkor van például szó, ha azt akarjuk elérni, hogy a hasznosított vízmennyiséget terhelő tényleges leírás maradjon állandó. Ez a viszony akkor következik be, ha a mérlegben a leírást az l, l V 1 1 +— , l 1 100 p_ 100 l 1 + JL 100 n tagú geometriai haladvánv szerint számítjuk. Az első év végén leírt érték az n — 1 <123) l + l 1 + — I + l 1 100] 100 +1 1 V 100 mérlegszerű egyenlőségből: <124) l = K vagy százalékos értékben: <125) l = 100 1 + - - 1 100 V 100 (i + JLW l looj 100 - 1 A tényleges leírás viszont állandó és nagysága Z, mert hiszen az alapfeltevés értelmében éppen a minden év végén megtérülő összegek nőnek fel n óv alatt kamatos-kamatozással а К tőkére. A számítás módszere alapján ezt járadékszámítás szerint való eljárásként lehet megjelölni. c) Csökkenő irányzatú leírás abból származik, hogy az évenkinti leírást a beruházási tőkének a mérlegben szereplő mindenkori, tehát csökkentett értékéből számítjuk, meghatározott százalék szerint. Ezt az eljárást könyvelési érték szerint való leírásnak szokás nevezni. Tárgykörünkben az a) ós b) eljárás javasolható. A gazdaságosság megítélésének egyértelműsége szempontjából akkor járunk el leghelyesebben, ha a termelési önköltséget állandónak vesszük, azaz ha p + l + с = konst. А с karbantartási költségszázalék állandósága, vagy átlagos évi értékkel való helyettesítése esetében természetesen a járadékszámítás szerinti eljárás alkalmazandó, s így 1 + — 1 К P 100 (126) P 100 V 100 31-5 . 10

e q + 100 (127) 1 + V 100 p 100 - p 100 — 1 — 1 100 31-5 . 10

e q