Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

82 MOSONYI ICMIL Az 680 km

2 vízgyűjtőterületű Gibraltár-tározó (Kalifornia, Santa Clara) esetében viszont éppen az ellentétes körülmények hatása volt megfigyelhető. A vízgyűjtőterület dombvidéken fekszik és eredetileg egész kiterjedésében sűrű növénytakaró borította. Az 1920-1934 időszakban azonban 11 kiterjedt tűzvész a vízgyűjtőterületnek összesen 83%-án elpusztította a vegetációt. A hordalékmennyiség és a feltöltődés növekedésében mutatkozó következmények a /F/6. táblázatból láthatók. Amíg a kiégett, elkopárosodott területrész hányada az 1920—1925. évi időszak 22%-os átlagáról az 1931 —1934. évi 64%-os átlagra növekedett, a szállított fajlagoshordalók- mennyiség és ezzel együtt a tározótér csökkenése majdnem négyszeresére emelkedett. IV/b. TÁBLÁZAT. TABLE IVIb. A Gibraltár tározó feltöltődése (U. S. A., California). Sedimentation in the Gibraltar Pond. (California, U. S. A.J Év Year Az elkopárosodott terület Barren Land A vízgyűjtő átlagos évi hordaléka Average Annual Sedimentation m'/krn' A medence átlagos évi térfogatcsökkenése Average Annual Decrease in Capacity of the Pond % Év Year km® % A vízgyűjtő átlagos évi hordaléka Average Annual Sedimentation m'/krn' A medence átlagos évi térfogatcsökkenése Average Annual Decrease in Capacity of the Pond % 1920 0 0 340 110 1925 253 43'5 340 110 1925 253 43'5 531 1*71 1931 256 44'2 531 1*71 1931 256 44'2 1275 4'11 1934 480 82'8 1275 4'11 b) A medence kőzeteinek minőségétől és az övező hegyek szerkezetétől függ, hogy a medencében mekkora vízoszlop tartható a nélkül, hogy számottevő vízveszteség keletkeznék. Egy meghatározott szinten felül elhelyezkedő teljesen vízáteresztő réteg meghatározhatja a tározás határát. Ha a nagyobbmértékű vízelszökés lehetősége csak kisebb területen mutatkozik, akkor megfelelő besajtolással, vagy más eljárással vízzáróvá tehető a medenceAz effajta munkálatok azonban olyan tetemesen megnövelhetik a költségeket, hogy gazdaságossági szempontból korlátozhatják a tározás mértékét. Erről a kérdésről különben már megemlékeztünk a III. l/a fejezetben. A medence kőzeteinek, illetőleg kőzetrétegeinek állékonyságát és szilárdsági viszonyait meg a medence kopár és hullámverte lejtőinek védelme érdekében kell megismerni. c) Végül a szorulat geológiai és kőzettani vizsgálata egyrészt a völgyzárógát sztatikájával kapcsolatos, másrészt pedig ugyancsak a vizeiszökési lehetőségek felderítésére irányul. A domborzati és geológiai viszonyok, tehát a szorulat méretei és alakja, továbbá a teherbíró kőzet — szálban álló szikla — mélysége és minősége, a lejtőtörmelék kiterjedése és ezzel kapcsolatosan a szükséges oldalbekötés mélysége, a rétegek dőlése, repedezettsége, fagyállósága, húzó-, nyomó- és nyíró-szilárdsága, végül a völgyzárógáttal érintkező különbözőnemű kőzetek viszonylagos rugalmassága azok a legfontosabb tényezők, amelyek a gát típusát és részben méreteit is meghatározzák. Megemlítettem már, hogy a vizsgált viszonyok esetében legtöbbnyire, a kárpáti homokkőövezetben pedig szinte kizárólag támfalszelvényü gátak (Gewichtsstaumauer) építése javasolható,, mégpedig nemcsak azért, mert a szorulatok völgyszelvényei meglehetősen szélesek, hanem