Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

78 MOSONYI ICMIL akkor a faltérfogat kifejezhető a magasság függvényében: 4. W = -/

3 (m) = ti m" (5 /

0 + e Ci w + в í>2 m)_ (12) ». W = • Т

г (m) = ,, m

2 (' l А" (». Km) 6'. ÍT = (rn) = и w

2 (I /„ + -Л" t>3 fm + -Д- o , |/m) Összefoglalva a fentieket, megállapítható, hogy a tározás tekintetében a domborzati viszonyok annál kedvezőbbek, minél szélesebb, hosszabb és kisebbesésü a medence, azaz minél laposabb a tározási görbe: továbbá minél közelebb van a völgyelzárásra alkalmas szelvény a medence torkához és minél kisebb a szorulatos szakasz esése, azaz minél kisebb a holt magasság; végül pedig minél keskenyebb és meredekebb a gátszelvény, azaz minél kisebb a völgyzárógát térfogata. ® — I ч —jjm—

1 rftm.) V. ábra. A támfalszelvényű gátak térfogatának közelítő számítására felvett völgyszelvényalakzatok. Fig. 7. Section formations for approximate calculation of volume in case of gravity dams. Ha összehasonlítjuk a kárpátaljai és erdélyi medencéket, akkor igazolva látjuk azt a különben általános tételt, hogy a hasonló geológiai felépitettségű és szerkezetű hegyvidékek domborzati viszonyai is hasonlóak, azaz a lejtők hajlásszögei, továbbá a medencék és szorulatok egyéb jellemző körülményei meglehetősen megegyeznek. c) A tározás geológiai viszonyai. A tározás hidrológiája szempontjából a geológiai viszonyoknak kétféle hatása ismerhető fel: 1. A geológiai adottságok befolyása a vízjárásra s ezen keresztül a tározótérszükségletre. Ez a tározás tekintetében közvetett hatásként fogható fel. 2. A geológiai viszonyok közvetlen összefüggése a műszakilag egyáltalán megvalósítható, vagy gazdaságosan létesíthető tározótérrel. Ebből a szempontból a tározó hármas területi tagoltságának megfelelően: a) a vízgyűjtőterület, b) a medence és c) a szorulat geológiai felépítését kell felderíteni. 1. A vízjárásra kifejtett hatás szemszögéből vizsgálva a geológiai viszonyokat, először is megállapíthatjuk, hogye hatás kétféleképen nyilvánulhat meg,mégpedig mind a vízhozam nagyságában, mind időbeli megoszlásában. Az előbbi lényegében a hegyszerkezet felépíté-