Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

70 MOSONYI ICMIL Csapadékadatokból következtethetünk a vízhozamok tartósságára,

1

1 a közvetlenül esőzésből származó árvízhozamokra,

1

2 továbbá — a fent részletezett módon — л tározás szempontjából fontos évi vízhozamösszegekre, de az ugyancsak e tekintetben legfontosabb összefüggésnek, a vízhozamok idősorának megállapítása ezen az úton nem lehetséges. A tárgyalás folyamatossága érdekében azonban feltételezve, hogy ez utóbbit — vagy a közvetlenül rendelkezésre álló vízrajzi adatokból, vagy egyéb eljárás révén, amelyről a későbbiekben lesz szó — már meghatároztuk, foglalkozzunk egy kissé még a vízhozameloszlás legalkalmasabb ábrázolási módjával. Noha a vízhozamok idősora teljesen jellemzi a vízhozameloszlást, a tározás hidrológiai kérdéseinek vizsgálata szempontjából mégis célszerűbb és szemléletesebb helyette a vízhozamok integrálgörbéjét ábrázolni, s a további műveleteket, illetve szerkesztéseket ezen elvégezni. Ha a vízhozamok idősorát a q = q(t) függvény fejezi ki (4. ábra, a), akkor minden t időpontig a szelvényen összesen átfolyt vízmennyiséget a t V = j q (t) dt о görbe ábrázolja (4. ábra, b), amelynek érintője a definíció értelmében a pillanatnyi vízhozam: dv A 4. ábra az integrálgörbe tulajdonságait és a vízhozamok idősorából való szerkesztésének módját is szemlélteti. Az ábrához semmi különösebb megjegyeznivaló nincs, csupán a V (m

3) mértékét kell meghatározni. Ha a vízhozam és az idő mértéke: 1 m

3/sec ( = ) a cm és 86.400 sec (=) b cm, akkor az ábrán látható felvétel esetében a(q) cm ábrázol (qt

0) vízmennyiséget. A vízmennyiség mértéke tehát о , , a (?) a 1 m

3 (=) e cm = —— = —• cm, (qto) M ahol a zárójeles értékek a vízhozam és az idő m

3/sec-, illetőleg sec-ban megadott mértékszámait jelentik. Ha a vízhozamösszeget millió m

3-ben akarjuk leolvasni: , к з/ ч Wa 1 hm

3( = ) cm. Со) Mivel a t időpontig a medencében összegyűlt vízmennyiséget általában a q = q (<) függvénynek egy másik, mégpedig az a t V = j q dt v

0 b 1

1 R. JACOB1 : Zur Hydrographie des Siebenbürgischen Hochlandes. 1

2 KENESSEY BÉLA : Az árvizek számítása csapadékból. V. К. 1928. évi 2. szám.