Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről

4 A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT BESZÁMOLÓJA Végül harmadik célunk lehetne, hogy rámutassunk a mögöttünk lévő, vértelenül lezajlott forradalom következtében beállott társadalmi és gazdasági átalakulásból folyó követelményekre. Arra, hogy milyen és mekkora vízügyi feladatok várnak állami megoldásra, mi ezeknek a gazdasági és kulturális jelentősége, és minő áldozatot sürgetnek a nemzettől. E tekintetben itt csak néhány gazdaságstatisztikai adatot közlünk. A számok beszélnek. A részleteket illetően utalunk célkitűzéseinknek 30 éves munkatervünkben közreadott összefoglalására.

1 TÖRTÉNETI ÉS KÖZGAZDASÁGI HELYZETKÉP A népek országútjába, Kelet és Nyugat nagy erőinek ütközőpontjába eső hazánk egyike Európa azon országainak, amelyek a legtöbbet szenvedtek a második világháború során. A járásonkinti összeírás alapján készült 1. ábra szemléletesen tárja elénk, hogy az ország területének mintegy harmadrészén 30 napnál tovább tartott a modern háború borzalmas 1. ábra. A földi harcok átlagos időtartama Magyarország területén járásonkint. (Magyar Statisztikai Szemle 1946/1 — 6. szám, 17. oldal.) Fig. 1. Average duration of war activities on Hungarian soil. pusztítása, és a Dunántúlon jelentős területek 3 hónapot meghaladóan voltak a pokol fergetegében. (Pedig a térkép csak a földi csatározások időtartamát tünteti fel, az 1944 tavaszától mind sűrűbbé váló légitámadásokat figyelmen kívül hagyja.) A földi harcok vihara 1944 szeptemberében érte el hazánk keleti határait és 1945 április 4-ig dúlt magyar földön. Ez alatt az idő alatt az állami szervezet a fokozatos bomlásból a teljes feloszlásba ment át, amit nagymértékben elősegített a kormány kiürítési rendelete. Ahol nem győzött 1 A földművelésügyi minisztérium vízügyi műszaki szolgálatának munkaterve. Különnyomat a Vízügyi Közlemények 1946. évi kötetéből.