Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről

30 A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT BESZÁMOLÓJA a miskolci hivatal kezdte meg először ismét a munkát 1944 december elején. Ezeket követte 1945 áprilisában a szinte személyzet nélkül maradt hódmezővásárhelyi hivatal. A budapesti és székesfehérvári hivatal is csak 1945 április-májusában került abba a helyzetbe, hogy működését ismét megkezdhesse. Március utolsó napjaiban a két legnyugatibb hivatal, a győri és a szombathelyi felett is átviharzottak a küzdelmek, amelyek nyomán azonnal megindult a helyreállítás munkája. Ez elé azonban az akadályok légiója tornyosult. A szombathelyi hivatal helyiségeit bombatalálatok rombolták szét, a többi hivatalét, a pécsi és hódmezővásárhelyi kivételével, hosszabb-rövidebb időre lefoglalta az orosz katonaság. A harcok nyomán mindenütt pusztulás, fosztogatás járt, a hivatalok feldúlva, szétszórt irat- és tervtárral, felszerelésük és berendezésük kisebb-nagyobb hányadának elvesztésével virradtak a békés munka megkezdésének napjára. Az újra-indulás első hónapjaiban a hivatalokat a megmaradt értékek összegyűjtése, rendezése és leltározása kötötte le. Mindebben teljesen magukra voltak utalva, mert jóllehet 1944 december 22-én Debrecenben megalakult az ideiglenes nemzeti kormány, központi irányításról sokáig nem lehetett még beszélni. A posta és telefonszolgálat még igen hiányosan működött, megfelelő futárszolgálat megszervezésére nem volt mód. A nemzeti kormány a földmüvelésügyi minisztérium keretében szervezett vízrendészeti osztály ügyeinek ellátásával MOLNÁR ENDRE műszaki tanácsost, a debreceni kultúrmérnöki hivatal főnökét bízta meg, aki 1945 április 10-ig, a kormánynak Budapestre költözéséig, töltötte be tisztjét. Ö teremtette meg az első kapcsolatokat az elérhető többi vízügyi hivatallal és vízitársulattal, és gyűjtötte össze — nagyrészt helyszíni beutazásokon — a tiszántúli vízügyi helyzetet jellemző igen fontos adatokat. Reá hárult az a feladat, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendelkezése alapján sürgősen megszervezze a vízrajzi szolgálatot legalább a Tisza mentén. Munkájában hivatalának egész személyzete részt vett és saját ügyeinek rendezéséhez emiatt csak hónapokkal később foghatott hozzá. MOLNÁR ENDRE jelentéseiből a maga rideg valóságában bontakozik ki vízügyeink riasztó, sivár képe 1945 tavaszáról, amelyből katasztrófa nélkül csak a Gondviselés vezette ki az országot. 1945 májusában a budapesti vízügyi műszaki főosztály ismét átvette a központi irányítást, jóllehet ez még heteken át csak névleges maradt. A kisszemélyzetű hivatalok változatlanul még saját belső újjáépítésükkel voltak elfoglalva, a közlekedés korlátozottsága mozgási szabadságuktól megfosztotta őket. Az ezer gonddal terhelt gazdatársadalom érdeklődése a vízügyek iránt egyelőre megszűnt, és ezt az uralkodó száraz időjárás még inkább elősegítette. A közigazgatással való kapcsolatok megteremtése is nehezen haladt előre. A vízügyi vonatkozású iratok megritkultak, a kultúrmérnöki hivatalokról alig esik szó. A szolgálatba állított számos új közigazgatási hivatalnok nem is ismerte még szolgálatunknak a földművelésügyi igazgatással kapcsolatos szerepét. Ezen a téren a hatóságoknak székhelyükön való személyes felkeresése sokat segített. Az év végére a legtöbb hivatalnál befejeződött a berendezés szükségszerű helyreállítása

t kijavítása és az irat- és tervtárak rendezése, sőt egyik-másik hivatal e mellett megindította a belső tervezési munkát is. Az esztendő másik nagy eredménye az volt, hogy sikerült az elmenekült alkalmazottakat visszairányítani régi munkahelyükre és ezzel a hivatalok munkaképességét lényegesen fokozni. A hivatalok működésük x'xjrafelvétele óta általában a legnagyobb figyelmet szentelték a vízlefolyási akadályok, főleg hídroncsok mielőbbi eltávolításának., helyszínelésekkel egybekötve igyekeztek erről lehetőleg alapos nyilvántartást készíteni, és állandóan szorgalmazták az illetékeseknél a sürgős cselekvést. E mellett a munkát szaktanácsokkal, tervek készítésével támogatták, sőt helyenkint a hídroncsok és egyéb akadályok eltávolítását saját erejükből maguk is elvégezték.