Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)
1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről
1945 — 40 . ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL 31 Sajnos, az elismerésreméltó igyekezettel megindított tevékenység útjaba egyre nagyobb akadályokat gördített a gyors iramban fokozódó infláció. A pénz rohamos elértéktelenedése miatt kiviteli munkákra, sőt még kisebb felvételekre gondolni sem lehetett. A munkavállalási készség szinte teljesen megszűnt. A hivatali munka elszomorító körülményeire álljon itt egy példa a debreceni hivatal életéből, egy az inflációs időkben végzett külső felvétellel kapcsolatban. Ekkoriban már lehetetlen volt a rendelkezésre bocsátott költségellátmányból napszámosokat fizetni, ezért az igen nehéz körülmények között tengődő hivatali műszaki tiszti és segédtiszti személyzet magára vállalta még a felvétellel kapcsolatos napszámosmunka elvégzését is, jóllehet keresete még a napi ellátás fedezésére se volt elegendő. 1946 július végén, a forint bevezetésével, megnyílt a lehetőség a komoly munka számára. Sajnos a stabilizációra való törekvés következményekép a hivatalok oly kis költségellátmányokban részesültek, hogy jelentősebb külső munkát nem kezdhettek. A felvételezések és a belső tervező munka azonban figyelemreméltó lendületet vett. A közigazgatási teendők megsokszorozódtak és a hivatalok hatósági szakértői működése is egyre nagyobb mértéket öltött. A magánosok érdeklődése fokozódott, az általános pénztelenség miatt azonban érdekeltségi hozzájárulások kivetésére, behajtására még alig kerülhetett sor. A győri hivatal jelentése szerint 1946 végén a kivetéseknek mindössze 5 — 10%-a folyt be. a) A hivatalok ügyiratforgalma. Az ország területének harctérré válása folytán a kultúrmérnöki hivataloknak a közönséggel és a közigazgatással való érintkezése átmenetileg megszűnt. Ennek megfelelően lényegesen visszaesett a hivatalok megszokott terjedelmű ügyiratforgalma is. Foglalkoztatottságuk 1945-ben érte el a mélypontot. (VI. táblázat.) A következő évben a legtöbb hivatal már átesett az újjáépítés kezdeti nehézségein, megmaradt anyagának, irat- és tervtárának rendezésén, és erre támaszkodva megindulhatott a közigazgatással és az érdekeltekkel való kapcsolatok szorosabbá tétele. Az iratforgalom minősítése szerint műszakilag legjobban a győri és a hódmezővásárhelyi hivatal volt foglalkoztatva. b) A hivatalok személyzeti kérdéseinek alakulása. A hivatalok kiürítésének elrendelése és a harcok pokla előli menekülés rövidebbhosszabb időre teljesen felforgatta a hivatalok személyzeti állományát, amelyet a katonai behívások korábban már úgyis érzékenyen érintettek. Az 1945. év végéig azonban májáltalában visszatért eredeti állomáshelyére mindenki, aki sorsát szabadon irányíthatta. A közben eltelt hónapok alatt természetesen nagy hiányok mutatkoztak. A szombathelyi hivatalnak például 1945-ben mindössze egy mérnöke volt és a miskolcinak is csak kettő (VI. táblázat). Műszaki segédszemélyzetét illetően a debreceni és hódmezővásárhelyi hivatal állt a legrosszabbul, a miskolci viszont a legjobban. A személyzet összességét tekintve legmostohább viszonyok között a szombathelyi és székesfehérvári hivatal dolgozott. Az ország egész területén szétszóródott személyzetnek munkahelyére való lassú visszavándorlásával az 1946. évben már enyhült a helyzet, de a hivatalok működése szempontjából annyira fontos személyzeti kérdések sajnos még az év végére se találtak megnyugtató megoldást. A létszámcsökkentéssel kapcsolatos eljárások még nem fejeződtek be és áthelyezésekre a rendkívül nehéz lakás- és gazdasági viszonyok miatt szociális szempontokból egyelőre gondolni se lehet. Végleges rendezésre, a rendelkezésre álló személyzet megfelelő elosztására, csak egy-két év múlva kerülhet sor.
