Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről

24 A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT BESZÁMOLÓJA с) A Balaton. Balatoni Kikötők Felügyelősége. 1944 december 3-án az oroszok elfoglalták Siófokot, a hivatal székhelyét. Ettől az időtől kezdve 1945 március végéig Siófok állandóan hadszíntér volt, és így a Felügyelőség nemcsak eredeti működését volt kénytelen szüneteltetni, hanem gépeinek és anyagkészletének nagy része is elpusztult. Elsüllyesztették a Felügyelőség összes úszójárműveit, a robbantások által súlyosan megrongálódott a siófoki-zsilip, és többé-kevésbbé súlyosan károsodtak az összes kikötőépületek, valamint a kikötők egyéb építményei is. 1945 április 3-án kezdődött meg újra a Felügyelőség működése. Április 25-én helyreállt az összeköttetés a minisztériummal, és májusban már megkapta az első pénzellátmányt. Elsősorban az elrobbantott siófoki zsilipen való állandó vízlefolyást csökkentették kőhányással és vasszádpallókkal. Ugyanakkor megkezdték az állami épületeknek a legszükségesebb mértékben való helyreállítását. 1945 június közepén megkezdődött az elsüllyedt hajúk kiemelése. Augusztus hónapban 3 vasuszályt, 1 fauszályt és 1 horgonyzódereglyét, szeptemberben a SOMOGF-kotrót és egy horgonyzódereglyét, októberben 1 vontatóhajót és 2 fauszályt, novemberben pedig a BALATON-kotrót emelték ki. A nehéz viszonyok között az összes elsüllyedt hajók gyors kiemelésével á Felügyelőség az ország minden hajósvállalatát megelőzte. A kiemelt úszójárművek közül 3 vasuszály és 1 liorgonyzódereglye kijavítása, még 1945-ben megtörtént. A Sió-zsilip teljes kijavítása céljából 1945 őszén megkezdődött a Sió-meder teljes elzárása vasszádfal-jászolgáttal. 1945-ben a zsilip javítása nem volt lehetséges, mert fontos közúti hídprovizórium vezetett rajta keresztül, amelyet egyébként a harcok ideje alatt szintén a Felügyelőség épített. 1946 elején elkészült az új ideiglenes siófoki közúti híd és így megtörténhetett a Sió-meder elzárása. Ennek védelme alatt a Felügyelőség a z-silip siófoki oldalán a vasszerkezetet teljesen kijavította, a balatonújhelyi oUalon pedig a megrongált részt vasbetonfallal lezárta. Ezután megkezdődött a zsilip utófenekének biztosítása. Ez a munka azonban abbamaradt, inert a kormány időközben napirendre tűzte a Sió medrének csatornázását, amivel kapcsolatban új vízleeresztő zsilip épül és ez a régi zsilip utófenekének biztosítását feleslegessé teszi. Ezeket a munkákat már az újonnan alakult Siócsatornázási Kirendeltség végezte. d) A Tisza és mellékfolyói: a Szamos, a Körösök és a Maros. A tiszai hivatalok az 1944. év őszén szabadultak fel és haladéktalanul megkezdték a munkát, amely elsősorban az árvédelmi társulatokkal együttműködve az árvédelmi biztonság lehető helyreállítás ából állott. Ebben a munkában az orosz katonai parancsnokságok is támogatták a társulatokat és hivatalokat, hiszen egy tavaszi árvíz a seregek felvonulását és utánpótlását veszélyeztette volna. Az árvédelmi szertárak teljesen üresen álltak, a telefonhálózat tönkrement, az árvédelmi töltések fel voltak turkálva és a víz- de különösen a jéglevonulás útját hídroncsok torlaszolták el. A háború előtt végzett eredményes szabályozási munka és a példásan kiépített védelmi hálózat ellenére is csak az isteni gondviselés mentette meg a Tisza mentét az árvíztől. A kedvező jégviszonyok mellett a szokatlanul kicsiny víztömeg akadály nélkül levonult. A Tisza völgyében működő 5 folyammérnöki hivatalnak, belső újjárendeződése után, a felszerelés, hajók és csónakok pótlása, a hídroncsok és-