Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről

1945 — 46. ÉVI MŰKÖDÉSÉBŐL 23 A győri Dunaágban felborult és elsüllyedt TISZA-kotrót a Győr városával kötött szerződés szerint a Vezetőség felügyelete mellett a város emelte ki és fogja üzemképessé tenni. A kiemelés költségeinek ellenértéke fejében a város a kotrót használni fogja. A Horánynál elsüllyedt FM 7 kőszállító uszályt, a Ráckeve mellett elsüllyedt SK 1 vontató motorcsónakot és az ugyanott elsüllyesztett 5 sárdereglyét a Vezetőség kiemelte, a Kv

assay-telepre szállította és újjáépítette. A háború folyamán nyugatra hurcolt R ADVÁN Y vontatógőzöst, az FM 1 és FM 3 uszályt, valamint az ÚJPEST úszódarut az amerikai katonai hatóság 1946 december elején visszaadta. A járművek december 12-én Passauból útnak is indultak, azonban a beállott hideg és jégzajlás miatt a pozsonyi télikikötóben megrekedtek. Az orosz katonai hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy a győri Dunaágban kiemelt TISZA-, és a Kvassay-zsilipnél lévő leszerelt TORONTAL-kotrót, az eddig kiemelt vontató-motorcsónakot és 6 lapos sárdereglyét, végül az osztrák Dunán elsülyedt KOMÁ/ÍOM-elevátort használhassuk. A helyreállított vontatómotor és sárhajók a budapesti télikikötő kotrásánál a kikotort anyag elszállításánál segédkeztek. 1946 augusztus 29-én az orosz katonai hatóság, engedve a többször megismételt kérelmeknek, visszaadta a műhelytelep és raktár egész területét, a megrongált épületeket és megmaradt felszerelést. Az újjáépítési munka itt is megindulhatott, de a költségfedezet hiánya erősen befolyásolta a menetét. így, bár 18 épületen folyt a helyreállító munka, az év végére csupán az asztalosmühely és a gépműhely egy része volt üzembeállítható, és a Vezetőség továbbra is az üllőiúti ideiglenes helyiségéből irányította a munkát. A Vezetőség a felsorolt munkákon kívül a Csepelsziget csúcsát védő töltések koronáját a 9-50 m árvízszintre emelte fel, és ezzel jelentékenyen hozzájárult Budapest árvízi biztonságának növeléséhez. A Soroksári Dunaág alsó végénél lévő, a hivatal kezelésében lévő tassi vízerőmű I. gépegysége 518.394 kWó energiát termelt. A II. gépegységet ellátmány híjján nem lehetett üzembehelyezni. А В u d a p e s t—U j pesti Kiköt őkezelőség a Duna mentén húzódó árvédelmi töltését hozta rendbe és 152 fm hosszú utat épített a szigeten. A kikötőbe az orosz dunai flotta egységein kívül nyáron 27 géperejű és 127 egyéb hajó, télen 48 géperejű és 82 egyéb hajó futott be. A dunabogdányi Kincstári Kőbányakezelőség feladata, hogy a dunaszabályozási mur kákát kővel lássa el. A hajópark elpusztulása és a szabályozási •munkák szünetelése miatt a hivatalok nem vették a bánya kötermését igénybe. A bánya, avégből, hogy munkásait megtarthassa és a munkálatok megindultával a kincstár szolgálatába állhasson, kénytelen volt a kő egy részét értékesíteni. Kitermelt összesen 14.323 napszámmunkával 7.724 m

3 különböző vízépítési követ és zúzott követ, továbbá 250.167 különböző útburkcló követ. b) A Dráva és a Mura. A nagykanizsai folyammérnöki hivatal elsüllyesztett kisebb úszóműtárgyainak kiemelése után minden erejét a Dráván és a Murán megrongált partbiztosítások helyreállítására fordította. A Dráván 3 helyen, a Murán 6 helyen végeztek az ellátmány keretében kisebb javításokat, ezenkívül a vízvári és szentborbási telepet állították helyre. 3 hely on, ahol a jugoszlávokkal való megegyezés lehetővé tette, mederfelvétel történt, végül 6 partbiztosítási tervet és 6 felülvizsgálati tervet készített a hivatal.