Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - VI. Szakirodalom

V LADT MIR KSCTJ A VASKAPU VÍZEREJE 137 a vízhozamgörbót úgy szerkesztették meg, hogy a Dunán Panceovánál és a Moraván Lybicevnél mért vízhozamokat összegezték és a kapott összeget a Báziásnál a vízmérés időpontjában észlelt rnérceleolvasáshoz tartozónak vették. A tanulmány közli a 21 évnek a báziási mérceszelvényre szerkesztett vízállás- és vízhozamgrafikonjait, gyakorisági és tartóssági görbéit, továbbá a jellemző értékek táblázatát. Szélső értékek az 1925. évi 2300 m

3/sec-os minimális és az 1942. évi 16.750 m

3/sec-os maximális vízhozam, míg az évi középvlzhozam 5980 m

3/sec. A jégviszonyokai az évenkint átlagosan 20 napon keresztül tartó zajlás, illetve 20 napos beállás jellemzi. Viszont a kivételes 1940-es évben 37 napon keresztül zajlott, és 56 napig volt befagyva a folyam. Az 1889 — 98 közt végrehajtott szabályozás ós az 1915-ben végzett kiegészítő munkálatok ellenére а zuhatagos szakaszon a hajózás még ma is nagy nehézségekkel küzd. Az 1000 t-ás uszályok részére szükséges 210 cm-es merülés évente átlag 38 napon, kivételesen 90 napon át (1942) nem áll rendelkezésre, míg a 250 cm-t igénylő 1500 t-ás hajók átlag 69, kivételesen 121 napon nem közlekedhetnek teljes terheléssel. Amikor viszont megvan a kellő vízmélység, helyenkint olyan nagy a sebesség (5'7 m/sec-ig), hogy a hajózás csak segédvontatáss&l tartható fenn. (A Vaskapu-csatornában parti lokomotívval, Grében-nél a fenékre horgonyzott kábelen kapaszkodó „Vaskapu"-gőzössel.) Mindez lényegesen csökkenti a nemzetközi viziút teljesítőképességét, amely ma legfeljebb évi 3 millió tonna. Ómoldova és Tumu-.Severm között, 120 km-en, a tényleges vízszinesés átlag 27'37 m. Vasilescu mérnök 1932-évi terve ezt az esést több lépcsőben akarja kihasználni. A jelen tanulmány az egész esést egyetlen duzzasztómű segítségével a tárgyalt szakasz végéhez akarja összpontosítani (1. ábra). A duzzasztómű a Vaskapu-csatorna felső harmadába kerülne és 15—17 m-el emelné a vízszínt. A számított duzzasztási görbe 70 km távolságra, Drenkováig ér, és a hajózás akadályait csaknem teljesen megszünteti. A duzzasztási görbe számítása csak közelítő, ezért, ha pontosabb számítások és kisminta-kísérletek szerint szükséges lenne, a duzzasztást megfelelően módosítani kellene, aminek nincs akadálya. A visszaduzzasztás miatt az Orsova és a mű közötti vasútvonal 9 km hosszú szakasza, a Turnu-Severin és Ómoldova közötti országútnak még hosszabb szakasza víz alá kerül. Ugyanez a sors vár az orsovai kikötőre, a város egy részére ós néhány kisebb falura. A medcrelzárást (2. ábra) 13 m-rel a kisvíz fölé emelkedő bukógáttal tervezik, amelynek koronáján billenőtáblák teszik lehetővé a kisvíz további, 4'50 m-rel való duzzasztását. A bukó-