Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - VI. Szakirodalom

12(i SZAKIRODALOM gátat 40 m-enkint 15 m széles hordalékleboesátó nyílások szakítanák meg. Összesen 10 fixgátrész (túlfolyó) és 9 hordalékleboesátó készülne, úgy, hogy a gát hasznos hossza 535 m és 24.000 m

3lsec levezetésére képes. A duzzasztott vízszín és a mű alatti hajózó-csatorna színtje közötti max. 26'30 m-es magasságkülönbséget kétlépcsöjű hajózsilip fogja leküzdeni,mely tekintettel a nagy forgalomra iker-megoldásban készül. A kamrák alapterülete 24 X 280 m, küszöbmélysége 3.50 m. A felső kapuk süllyeszthetők, a középső ós alsó kapuk nyitása pedig emeléssel történik. A hajózsilipek évi teljesítőképességót 16 millió tonnára becsülik a tervezők. Az erőművet megosztva, a meder két szélére tervezik. A balparton 9, a jobbon 8, egyenkint 300 m

3/sec-ra méretezett Kaplan-turbina nyerne elhelyezést. Kapacitásuk egyenkint 60.000 LE a turbina tengelyén mérve, összesen tehát kereken 1 millió LE-TŐ\ van szó. A gát mögött keletkező 70 km hosszú és 1 km széles víztükör a napi tározó szerepét fogja betölteni. Az átlagos év legkisebb vízhozamának megfelelő 3400 m

3/sec vízhozam esetén a tározandó vízmennyiség a terhelési ingadozásoknak megfelelően napi 29 millió m

3, ami 40 cm játéknak felel meg a víztükör szintjében. A Duna partján húzódó meredek hegyvonulat szivattyúzással táplált magastározók létesítésére alkalmas. Két magastározó létesülne, az egyik 200 m tengerszint feletti magasságban, 1,200.000 m

3 űrtartalommal, a másik 360 — 400 m magasságban 585.000 m

3 űrtartalommal. Ezek, a már említett napi tározóval együttműködve, csúcsterhelések idején szolgáltatnák a szükséges de hiányzó vízmennyiséget. A magastározók 50—60.000 ha terület öntözését is szolgálhatnák. A mederbeli művek együttes építési költsége 14 milliárd lei (1933 — 37 közti árak), a két magastározóé 2'53 milliárd lei, vagyis az összes költség, — az akkori mintegy 28 leies pengőárfolyamot figyelembevéve, — 520 millió aranypengő. Az évi hasznos energiatermelés 8050 órás kihasználással számítva, a vízemeléses tározás energiaszükségletének levonásával átlag 5'38 milliárd kWóra. (Magyarország 1940. évi villamos energiafogyasztása 1'8 milliárd kWóra volt!) Egy kilowattóra elektromos energia termelési költsége, figyelembevéve a hajózási illetékekből eredő bevételt, a szivattyúzási költségeket, továbbá a fenntartási költségeket és tőketörlesztést (a befektetett tőke 10%-át) 0'21 lei, vagyis 0'75 pengő fillér. A tanulmány nagyfontosságú problémát tárgyal, ezért megérdemli, hogy hidrológiai alapjait: mind a vízhozamgörbét, mind a mederviszonyokat, közvetlen mérések alapján pontosabban megismerjük. Remélhető, hogy a szerzők tanulmánya ezirányban mérések és felvételek sorát fogja megindítani. Kívánatos, hogy ilyen — legalábbis középeurópai viszonylatban nagyszabású — mű terveinek elkészítésére nemzetközi pályázatot írjanak ki. A Dunának, mint számos nemzet által használt hajózóútnak a jelentősége is e mellett szól. Bozóky-Szeszich Károly.