Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - VI. Szakirodalom

136 SZAKIKODALÍ M várható volt. Nagyjából tájékoztat arról, hogy az adott esetbon mi a legkedvezőbb elhelye­zése a szivárgóknak — nem az eredeti, hanem — a kísérleti csatornába épített gátban, amely geométriai szempontból, tehát formailag, egy valóságos gát kicsinyített mása, és amelynek anyaga úgy van megválasztva, hogy a szivárgás legalább minőségileg olyan lefolyású legyen, mint a mintául vett gátban. A lazább összefüggésekkel való becslést alkalmazó kisminta­mechanika megengedi, hogy az eredményekből közelítően a valóságos gátban fellépő folya­matokra is következtethessünk. Összefoglalva az elmondottakat, azt kell megállapítanunk, hogy a végzett kísérletek, — noha a kismintához a természetből merítették a mintaképet —, elméleti értékűek. (Alig­hanem ez vezette a kutatókat, mikor a címet is elméleti fogalmazásban szerkesztették, és a Mississippi nevét nem vették bele.) Az eredgnénv mindenesetre jó arra, hogy belőle a vízzáró talajon épült gátakban való vízátszívárgásnak és a szivárgók hatásának természetét minősé­gileg megállapítsák, tehát a bölcs mérséklettel kitűzött célt elérték, de túl nem haladták. Ezekkel a megszorításokkal szabad a következtetéseket a valóságra átvinni. XI. Magyarországon hasonló rendszeres kísérleteket még nem végeztek. Tudomásom szerint a Műegyetemen készítettek ugyan gátkismintákat (szivárgókkal is), de inkább csak bemutatás céljára. Védtöltéseink anyaga általában jó. Sokkal jobb, mint a Mississippi gátjaié, hiszen nem nevezhetők határozottan vízátbocsátóaknak. A keresztmetszet kialakítása szem­pontjából is — a saját szivárgási görbéjükhöz viszonyítva —, kedvezőbbek. Összehasonlítva 6 00 3 00 6X4-00 3. ábra. A Mississippi és a Tisza gátjának összehasonlítása. a Mississippi és a Tisza alsó szakaszának a gátjait (3. ábra), a mentettoldali rézsűk hajlása közötti nagy eltérés (1 : 7'17 és 1:2) erősen lecsökken, ha a teljesen kiépített szelvény belső töréspontjait összekötjük. Bármilyen kedvező is azonban általánosságban védtöltéseink hely­zete, és bármilyen csekély is a szivárgó töltésszakaszok hossza, abszolút értékben még min­dig jelentős az a költség, amelyet a szivárgások nálunk bevált ellenszerére, a padkamagasításra kell fordítanunk. Megbízható adatok szerint még mintegy 2,000.000 m 3 földet kell mozgósí­tanunk, 17,700.000 Ft költséggel ahhoz, hogy a mai követelményeknek megfelelő teljes kiépí­tettséget elérjük. Nem szabad tehát a kérdés mellett közömbösen elmennünk, sőt meg kellene fontolni, hogy a veszedelmes szakaszokon nem volna-c célszerű és gazdaságos egyelőre szivárgók­kal segíteni a bajon, amíg a természetesen jobb megoldásra, a padka emelésére sor kerülhet. Erre a kérdésre azonban csakis a hazai körülményeinkhez alkalmazkodó kismintakísérletekkel támogatott, és a helyi adottságokat tökéletesen ismerő mérnök adhat megbízható választ. Dr. techn. Schuster Ferenc. Vladimirescu I. és Vladimirescu Gh.: Tanulmány a Vaskapu vízerejének hasznosítá­sáról. (Studiu pentru amenajarea hidrolechnicá a Dunárii la Portile-de-Fier.) Institutul Román de Energie, 285. szám. Bukarest. 1944. 59 oldal, 33 ábra, 3 melléklet. D. C. 621.29 (282.243.7). Bánki Donátnak, a budapesti műegyetem néhai tanárának, 1916-ban készült első terve óta a Vaskapu vízerejének kihasználása számos elmét foglalkoztatott. A zuhatagos szakasz hajózási nehézségei és a fokozódó energiaszükséglet állandóan ébrentartják ezt az érdeklődést, és a természeti adottságok jobb megismerése, ill. a technikai fejlődés állandó haladást tesz lehetővé a tervezésben. Az előttünk fekvő legújabb terv szerzői hidrológiai alapul az 1922 és 1942 közti 21 év vízjárási adatait használták fel. Közvetlen mérési adatok hiányában a báziási vízmércére

Next

/
Thumbnails
Contents