Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - VI. Szakirodalom

12(i SZAKIRODALOM « A fény nek közismerten nagy a befolyása a növények életműködésére, de talán a rádióaktív sugárzások is fontos szerepet játszanak. A legnagyobb klorofil-batást a fénysugarak közül a sárga és a zöld fejti ki. II. A talajok adottságai és tulajdonságai. A talaj életműködése mikroszervezetekkel kapcsolatos. Minden termesztési tevékenységet talaj erjedéstani törvényszerűségek figyelembevételével kell végezni. A talaj mikroszervezetei részben a növény-, részben az állatvilágba tartoznak. (Növényvilág: algák, élesztőgombák, penészgombák, actinomycesek; állatvilág: baktériumok, protozoák.) Kedvező tulajdonságú talajokban a baktériumok játsszák a főszerepet. Savanyú talajokban a gombák juthatnak túlsúlyra. Az autotrof baktériumok a szénsavat asszimilálni képesek, a heterotrof baktériumok szénszükségletüket kész szerves vegyületek elbontásából fedezik. A nitriíikáló baktériumok autotrófok, a nitrogénmentes anyagokat bontó, továbbá a fehérjék lebontásánál szereplő és a nitrogénkötő baktériumok heterotrófok. A fehérjék lebontása a következő úton történik: Fehérje >- Ammonia >- Nitrit »- Nitrát Ammonifikáció Nitrifikáció A keletkezett ammóniából és nitrátból nemcsak a növények fedezik nitrogénszükségletüket, hanem a talajban élő mikroszervezetek nagy része is. így a fehérjék elbontásából, keletkező ammóniák és salétrom ismét fehérjévé alakul. A televény a növényi maradékok elbontásával keletkezik. A növényi maradékok közül a celluloze aránylag hamar elbomlik és így a lignin viszonylag felszaporodik. A növényi fehérjék is hamar elbomlanak, de a mikroszervezetekben keletkező fehérjék tartósabbak. így tehát a televény amorf, sötétszínű, kolloid-tulajdonságú vegyület-komplexus, amely a növények lignintartalmából és az elhalt mikróbasejtekből tevődik össze. A növényi maradékok lebontásának állandóbb jellegű, de még mindig csak átmeneti terméke. Rossz légjárhatóságú talajban olyan mikrobák szaporodnak el, amelyek oxigénszükségletüket más vegyületek elbontásából fedezik (rothadás), míg levegő jelenlétében korhadás következik be. A televényben а С : N arányszáma általában 10 : 1 . A mikroszervezetek messzemenően egymásra vannak utalva és a csoportok egyensúlyának változása nagymértékben kihat a talaj termékenységére. A talajadottságok megállapítása talaj felvétellel történik. A talajok tulajdonságai a következőképen csoportosíthatók: 1. A talaj térszíni fekvése, lejtése, 2. a hasznosítható talajrétegsor felépítése, az egyes rétegek, és a hasznosítható rétegsor együttes vastagsága, 3. a talajvíz helyzete és minősége, 4. a hasznosítható talajrétegek kémiai és •5. fizikai tulajdonságai. 1. A talajok kialakulásában a domborzati viszonyok hatása a vizimérnökök előtt, főleg a sáncolással kapcsolatban, ismeretes. 2. A hasznosítható rétegvastagság szabja meg a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai mellett, hogy mennyi víz tárolható a növényzet részére. A rétegvastagságot csökkenthetik a felszín közelében lévő a ) szikes réteg, b) gleyes (levegőtlen, a növények részére mérgező anyagokat tartalmazó) réteg, c) kő, atka, kavics- vagy durva homokréteg, vagy d) helytelen művelés következtében létesült eketalp-réteg. Nem elég a talaj tulajdonságait a legfelső rétegben vizsgálni, mert a növények gyökereinek fejlődési mélysége rendes körülmények között 100—150 cm. Ezért a Földtani Intézet kiadásában megjelenő ., Felvételi és Talaj vizsgálati Jegyzökönyvek''''-ben a tulajdonságok ismertetése addig a mélységig történt, ameddig a gyökerek lehatolnak. 3. A talajvíz mélysége szempontjából három esetet különböztethetünk meg. aj Ha a talajvíz felett lévő kapillárisán átnedvesedett réteg színe 2 m-nél mélyebben van.