Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - VI. Szakirodalom

SZAKIRODALOM. Dr. Kreybig Lajos: Mezőgazdasági természeti adottságaink és érvényesülésük a növénytermesztésben. A Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság kiadása, Budapest, 1946. 384 oldal, 67 ábrával, 16 táblázattal és Magyarország többszínű átnézetes mezőgazdasági talaj táj egység-térképével (1:750.000). D. С. 6314 : 626 80. A mű célja röviden és gyakorlatilag ismertetni mindazt, ami a Földtani Intézet talajtani kiadványaiban illetve térképein feltüntetett adatok megértéséhez és hasznosításához szükséges. Az okszerű mezőgazdasági termeléshez ismerni kell a talajt, a növényt és a természeti tényezőknek (éghajlat, időjárás és mikroklíma) reájuk kifejtett hatását. Csak így lehet mindent ott termelni, ahová a gazdasági és üzemi viszonyokat is figyelem be véve való. A növények vízellátása és táplálása a talaj összes tulajdonságaival, a vetésforgóval, a termesztési módozatokkal és az időjárással a legszorosabban összefügg és ezek közül a tényezők közül különállóan egyik sem bírálható el. Mindezeket a kérdéseket 5 részben tárgyalja a mű. I. Az éghajlat és időjárás. Az időjárás hatása közismerten nagyon fontos a termelésre. Ennek a hatásnak vizsgálatához nem elegendő az időjárási elemek átlagértékének a megadása, hanem meg kell állapítani a növényzet fejlődése szempontjából fontos értékek előfordulásának valószínűségét is. Ezért a szerző többek közt közli pl. Berényi térképét is, amelyen a 75% biztosággal előforduló évi hőfokösszegek vannak feltüntetve. Az egyes növények éghajlati igényeinek megállapítását a növények fejlődési időszakai szerint elkülönítve kell elvégezni. Pontosabban kell tehát megállapítani, hogy milyen hőmérséklet, mennyi csapadék és napsütés kell a különböző növények vetéséhez, keléséhez, virágzásához, magfejlődéséhez és éréséhez. A növény szempontjából nagyon fontos a mikroklíma, mert a növény a talajmenti levegőben él. A beárnyékolás hatására a talaj hőmérséklete és ezzel a legfelső réteg vízvesztesége jelentősen megváltozik. A könyvben közölt időjárási adatokból a szerző azt a következtetést vonja le, hogy Magyarországon a szélsőséges időjárás ellenére nagyon változatos gazdálkodás lehetséges és kívánatos. Nálunk azonban a termelést sokkal tudományosabban — több gonddal és hozzáértéssel — , kell végezni, mint másutt Európában, ahol a víz és hő általában megfelolő mennyiségben és kiegyenlítettségben van meg. Ezért a növénytermelési kísérletügynek nálunk különleges jelentősége van. A gyakorlat szempontjából nagyon fontos a talajoknak a hőmérséklettel szemben való viselkedése. A bemutatott grafikonok szerint nagy melegben a talaj felszínétől 25 cm mélységig műveletlen talajban 6°, tárcsázott talajban 0° és hengerezett talajban 16° a hőmérséklet esése. A művelés tehát a hőgaz dálkodáe révén befolyásolja a talajok vízgazdálkodását, nem pedig közvetlenül, mint a kapilláris elmélet tanította. A talajok liőgazdálkodásában hökapacitásuk és hővezetőképességük jut szerephez. A homok fajhője 0'20, az agyagé 0'22, a humuszé 0'40 —0'50 és a vízé l'O ! A humuszos és nedves talajban ezért a hőcsere sokkal lassúbb, mint a homokban.