Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - IV. Kisebb közlemények

KALCHER : TALAJELEKTROMOSSÁG 1 13 A talajban az elektroozmózis jelenségével kapcsolatban fellépő folyamatok tisztázására számos kísérlet is történt már, részben laboratóriumban, részben a terepen. A kísérletek az elmélet használhatóságát igazolták. Az elektromos áram talajra való hatásának számos alkalmazása szerepel már пш is a külföldi műszaki gyakorlatban s még sok alkalmazási terület képzelhető el. A legfontosabb alkalmazása a talajok víztelenítésére vonatkozik. A gyakorlat szempontjából nagyon lényeges mozzanat az, hogy a módszer éppen azoknak a tala joknak a víztelenítését teszi lehetővé, amelyekben a talajvízszínsüllyesztés, vagy más, homok- ill. kavicstalaj oknál alkalmazott módszer, a kapilláris és súrlódási erők miatt nem használható. A kis plasztikus indexű talajoknál (Mo, iszapos Mo, sovány iszap) a folyási határt a földnedves állapottól csak néhány°/

0 különbség választja el, tehát nagyon fontos a víztartalmuk szabályozása, ami az elektroozmózis segítségével történhetik. Azon talajok szemeloszlási görbéi, amelyeknek határain belül az eljárás alkalmazható, a D = O'l — 0'002 mm szemcseátmérők közé esnek. Az ilyen talajokban készített bevágások és munkagödrök víztelenítésére, a belőlük készült töltések kiszárítására és csúszások megszüntetésére a módszer széles körben alkalmazható. így az elmúlt háború során különösen Norvégiában, nehéz altalajviszonyok közt végrehajtott alapozási- munkálatoknál gyakran alkalmazták, főképpen a kivitel gyors lehetősége miatt. Az eddigi alkalmazások azt mutatták, hogy az eljárás költsége sem túlságosan nagy, aránylag kis elektromos teljesítményekre van szükség. Ugyancsak jó eredmények várhatók a módszertől finomszemcsés talajon emelt építmények süllyedésének gyorsításában is, valamint különböző injektálások végrehajtásában, — itt nemcsak talajokra, hanem más építőanyagokra is gondolva. Einlítésreméltó, hogy a szivárgási sebességnek az elektroozmózis folytán bekövetkező meggyorsulása nem vezet alaptörési jelenségekre, mert a talajból és a vízből álló kétfázisú rendszerben az elektromos erők következtében sztatikai egyensúly áll elő. Lebegő cölöpök teherbírásának növelésére már régibb idő óta alkalmaznak elektromos módszereket. Lényegük az, hogy a talajban lévő könnyűkötésű nátrium- és más ionokat szilárd kötésű, pl. aluminiumionokkal cseréljük ki, ami a szemszerkezet mechanikai szilárdulásával jár együtt. A facölöpöt elektródaként aluminiumköpennyel vesszük körül s elektromos áram hatására beáll a kívánt szilárdulási jelenség. Várható, hogy idővel a víz kapilláris emelkedését, mely mind a jéglencseképződésben, mind a falak átnedvesedésében döntő szerepet játszik, az elektroozmózis segítségével bizonyos körülmények között ugyancsak befolyásolni tudjuk. Valószínűleg az elektroozmotikus hatásokban kell keresnünk az ú. n. varázsvesszőkérdé

s megoldását is. Említettük, hogy az elektroozmózis megfordítható folyamat. Ez annyit jelent, hogy ha a víz porózus diafragmákon — vagy akként működő laza kőzeteken — folyik keresztül, a határrétegnek az érintkezés folytán elektromossággal feltöltődő vízrészecskéi mozgásuk következtében elektromos áramokat keltenek s így potenciálkülönbségek, valamint elektromos terek keletkeznek. Elképzelhető, hogy e kisintenzítású áramlási áramok hatnak egyes különleges érzékenységű egyének idegrendszerére épúgy, mint a hirtelen időváltozások, a sirokkó, vagy a főhn, aminek oka fizikai mérőeszközökkel szintén nem mutatható ki. Az is megmagyarázható, hogy a varázsvesszős ingerek nyílt vízfolyás közelében nem mutatkoznak, hisz itt a nedvesített felület az átfolyó vízmennyiséghez képest nagyon kicsi. Mint e kis áttekintés mutatja, az elektrokinetikai jelenségek alkalmazásától sokat várhat a geológia, a geofizika és я talajmechanika, mind tudományos, mind műszaki gyakorlati szempontból. Irodalom. Schaad W. — Dr. Haefeli R. : Elektrokinetische Erscheinungen und ihre Anwendung in der Bodenmechanik. Schweizerische Bauzeitung, 65. évf. Zürich, 1947. 16—18. szám. Casugrande L. : Die elektrische Entwässerung feinkörniger Böden. Die Strasse. Berlin, 1941 október, 19/20. szám. Erlenbach L.

. Anwendung der elektrochemischen Verfestigung auf schwimmende Pfahlgründungen. Die Bautechnik. Berlin, 1936. Schaad W. — Dr. Haefeli Ii.: Die Anwendung der Elektrizität zur Entwässerung und Verbesserung feinkörniger Bodenarten. Strasse und Verkehr. Wint.erthur, 1946. 23/24. szám. 8