Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - III. Károlyi Zoltán: Kísérletek a hordalékfogóval

KÍSÉRLETEK A HORDALÉKFOGÓVAL 105 A készülék elejéhez csuklósan erősített fordított V-alakú kengyel felső végéhez van kötve az emelő-kötél. Ugyanitt végződik a timonyhoz kötött rövid kötél is. Ennek hosszát a tapasztalat alapján úgy kell beszabályozni, hogy egyrészt a készülék a levegőben ferdén lógjon (2. kép), másrészt a vízből való kihúzásakor is megfelelően helyezkedjék el. Ha ugyanis az említett kötelet nagyon rövidre kötjük, a fenékről való felemeléskor az emelőkötél könnyen a vízfolyás ellen felfelé vonszolja a szekrényt, és az felkotorja a nyugvó hordalékot. Ezt a timonytartó kötelet hozzáerősítjük a szekrény hátsó, kimeneti nyílásánál lévő csapóajtóhoz is olymódon, hogy ha a kötél feszes, az ajtó függőleges helyzetbe kerüljön, tehát a vízátfolyást elzárja. A csapóajtó annak megakadályozására szolgál, hogy a készülékből a fenékről való felhúzás közben a nagyobb sebességű felső vízrétegek a benne lévő hordalékot kimossák. Vízszintes (nyitott) állásában az ajtó a készülék mögötti örvénylések zavaró hatását küszöböli ki és biztosítja, hogy a víz lehetőleg örvénymentesen távozzék a készülékből. A bemeneti nyílás magassága 2 cm-rel nagyobb, mint a kimeneti nyílásé, mert közvetlenül a mederfenéknél a víz sebessége kisebb, mint a kimeneti nyílás magasságában, és így egyenlő nagy nyílások esetén a bemenetnél felesleges szívás keletkezne. A két nyílás magasságának aránya fordítottja a be-, ill. kimeneti nyílás magasságában uralkodó sebességek arányának. (Mivel a vízsebessógmérések pontossága éppen a fenék közelében elég kicsi, a sebességek viszonyát természetesen csak valószínű átlagos értékek alapján vehettük fel.) A szekrény oldalán lévő, a hordalék kiszedésére szolgáló ajtót csak úgy lehet kinyitni, ha a timony tartószögvasa lehajlik. Evégből a szekrény hátulsó részét egy kampóval beakasztható kötél és emelőrúd segítségével kissé meg kell emelni (6. ábra). Az oldalajtó kinyitásakor a készülék alján maradt víz kifolyik. A kifolyó vízzel netalán kimosódó finom hordalékot sűrűszövésű szitán fogjuk fel. A víz eltávozása után az ajtóra vályúszerű tölcsért teszünk, amelynek segítségével a hordalék maradék nélkül és gyorsan kiszedhető a fogóból (3. kép). 1944 februárjában megkezdhettük a kísérletek befejező szakaszát, az új hordalékfogó készülék kipróbálását és működésének ellenőrzését. A legfontosabb kérdés volt: vájjon a görgetett hordalék mind benne marad-e a fogóban, nem sodorja-e ki egy részét a sebes víz? A kimeneti nyílást elzáró csapóajtóra ezért 1 mm lyukbőségű, szitaszövetből készült kosarat erősítettünk olymódon, hogy a fogószekrényből kifolyó víz a kosárba vigye a netalán magával sodort hordalékot (4. kép). A kosár az ajtóra két csavarral csuklósan van rászerelve, és kormánydeszkát erősítettünk reá olymódon, hogy az a timonyra ráfeküdjék. Ezzel biztosítottuk, hogy a kosár nyílása mindig a vízfolyással szemben helyezkedjék el akár zárt, akár nyitott helyzetben van a csapóajtó, és így az esetleg belekerült hordalékot a kosár meg is tartsa. A hordalékfogóval való mérés során a medernek azon a helyén, ahol legélénkebb volt a hordalékmozgás, felszereltük az ellenőrző-kosarat és a fogót újra lebocsátottuk. Felhúzáskor a kosárban még a legapróbb kavics.sem volt található. Ugyanakkor a fogószekrény belsejében a legfinomabb homok is elég nagy mennyiségben volt jelen. 6. ábra. A fogószekrény hátsó részét a kiürítéskor meg kell emelni. Abb. 6. Der hintere Teil des Fangkastens ist beim Entleeren anzuheben.