Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - VII. Szakirodalom

62 SZAKIRODALOM 62 kísérleteket az eddigi gyakorlattól eltérően — a repülőgép-ellenállási kísérletekhez hasonlóan — az Intézet mozgó vízben álló modolekkel végezte. Összehasonlítások történtek a régi, állóvízben mozgó modelokkel végzett kísérletekkel is. A haditechnikával kapcsolatban az újabb időkben több különleges tanulmányt indítottak meg. A vegyi háborúval összefüggő kérdések tanulmányozása mellett több más, a hidro- és aerodinamika körébe vágó problémát vizsgáltak. Vízépítési laboratóriumot is tervezett az Intézet a Bogotá-i egyetem részére és ellenőrizte az építését. A magángazdaság, illetőleg vállalatok részére számos kísérletet végzett az Intézet. Pl. a házicsatornázások zsírfogóit minden esetben az Intézetben kell előzőleg ellenőriztetni. Az Intézet — mint említettük -— több más állami és egyéb szervvel együttesen is végzett kutatásokat. A Földművelésügyi Minisztérium szerveivel számos kísérletet végeztek az utak és hidak hidraulikai kérdéseinek tisztázására. Közismertek pl. az Intézetben végzett pillérellenállási kísérletek.

2 Az U. S. Weather Bureau kirendeltsége az Intézettel együttesen látta el a vízálláselőrejelző szolgálatot. Az U. S. Geological Survey hidrológiai csoportjával és a Soil Conservation Service-szel együttesen Iowa állam vízfolyásainak vízállásait és lefolyási viszonyait tanulmányozta. Az JJ. S. Engineer Department az Intézetben végezte kirendeltsége útján a Mississippi több szakaszának valamint hajózsilipéinek modelkísérletekkel való ellenőrzését. Ezeken kívül több más folyóval kapcsolatos tanulmányokat is végeztek. Hat állami szerv folytat az Intézetben és vele munkaközösségben hordalékmérési tanulmányokat. A tanulmányok célja 1. az eddigi mérési eljárások részletes tanulmányozása, 2. ezeknek a módszereknek a folyadékmozgás törvényszerűségei alapján való kritikai vizsgálata, 3. megfelelőbb mérőeszközök és mérési technika megállapítása, 4. az új eszközöknek és módszereknek gyakorlati kipróbálása ós alkalmazása. Az eddigiek során a rendkívül értékes tanulmányi eredmények mellett számos új mérőeszközt is szerkesztettek. A tanulmányokat a probléma kiváló szakértője, E. W. Lane professzor vezeti. „ ,, , L Dr. Bogardi János. Divisia Г.: A műszaki tudományok és a statisztika. (Technique et statistique.) Annales des Ponts et Chaussées, 111—2 — 3. kötet, Párizs, 1941—43, 186 oldal. Terjedelmes, gyakori és hosszas kitéréseivel kissé fárasztó cikksorozatában a szerző, híd- és útügyi vezérfelügyelő, az École Nationale des Ponts et Chaussées-n a gazdaságtan tanára, a Párizsi Statisztikai Társulat 1939. évi elnöke, a műszaki tudományok és a statisztika eddigi és várható kölcsönhatását taglalja. Első két cikkében a matematikai statisztika elemeit ismerteti. A gyakorisági és összeggörbe, a közepek, eltérések és szórások alapfogalmait, különös tekintettel a szabályos eloszlás haranggörbéjére és összeggörbéjének függvény skálával való kiegyenesítésére. De szó esik a ferde eloszlások taglalásáról, valamint az összetettek felbontásáról is. A kémpróbák fontos — részben ma is problematikus — körére aránylag futó pillantás esik. A többjelű sokaságok korrelációszámításában a vitatható értékű korrelációs együtthatók — érthetően — rövid méltatásra találnak. A csatlakozó fejtegetések azonban — hosszas kitéréseik ellenére remélhetően — meggyőzik az olvasót arról, hogy a műszaki téren kívül annyira elterjedt, sokszor értelmetlen, vagy többértelmű viszony- és indexszámokkal való jellemzésnél még mindig megfelelőbbek. A harmadik és negyedik cikk a valószlnűségszámltás műszaki alkalmazásának elvi kérdéseivel foglalkozik. A biztonsági együtthatónak determinált és statisztikus megállapítást egyaránt lerontó alkalmazását bírálja. Szükségét és éppen az építőmérnöki gyakorlatban uralkodó szerepét két oknak tulajdonítja. Annak, hogy a szerkesztésnél felhasznált tételek egyrészt kísérleti adottságukban, másrészt elméleti felfogásukban statisztikailag ki nem értékelt, s így a ténylegestől távolálló építőanyagokra vonatkoznak. Az első tekintetben a biztonsági együttható túlzott alkalmazásával szemben megállapítható, hogy a használatos anyagok nagy része statisztikailag kezelhető szórású. Az irregularitások pedig — hacsak nem igazán szórványosak és így esetenkinti vizsgálatra szorulnak — a ritka események statisztikájával figyelembe vehetők. Igaz, hogy bármily kis valószínűség még nem lehetetlenség és szerkesztések folyamán bizonyos részek méretezésénél a mindennapi élet 2 Yarnell D. L.: Hídpillérek duzzasztása. Ism. Bogárdi J., V. K. 1936/3. — 431. oldal.