Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - VI. Kisebb közlemények

55 KISEBB KÖZLEMÉNYEK mentessége jobban biztosítható. Az esetleges repedések 45°-nál jóval kisebb szög alatt keletkeznek. Az alkalmazandó kengyelek távolsága e szerint növekedik a közönséges vasbetonszerkezeteknél alkalmazott kengyelezéshez képest. Szokás előfeszített kengyeleket is alkalmazni. Az előfeszített vasbetonszerkezetek gazdaságos volta leginkább hengeralakú tartályoknál és csöveknél mutatkozik. De itt a csavarvonal és köralakú vasalás egyenletes megfeszítése okoz gondot. Muzet M. tanulmányában (L'application de la -précontrainte á la construction des réservoirs circulaires. Circulaire Série J. No 2.) az eddigi előfeszítési módoknál felmerülő nehézségeket kiküszöbölő eljárást ismertet. Lényege, hogy a vasalás minden egyes menetét több sajtóval feszítik meg. így elérhető, hogy a feszültség a vasban csaknem egyenlő legyen. Tartályoknál a megfeszítés alulról felfelé folyamatosan történik. A sajtók a betonfalban készített függőleges hornyokban támaszkodnak meg és így feszítik a megfogott vasszálakat. Az első sajtóval megfeszítik a behorgonyzott vasat és mindaddig nyomás alatt hagyják a sajtót, míg körben a többit is el nem helyezték és sorjában meg nem feszítették. Ezután az elsőt leengedik ós az utolsó után helyezik el, megfeszítik vele a vasalást, majd sorban a többi sajtóval is így járnak el. Ez az eljárás minden olyan szerkezeten alkalmazható, amelyen a vasalás megfelelően elhelyezhető, így kúpon és gömbszeleten is. Kúpos testeken a vasalás elhelyezésére spirális lépcsőzést készítenek a betonfalon. Az építés menete: a) a falak megépítése, b) a vasalás megfeszítése, с) a függőleges vasalás elhelyezése és megfeszítése c's d) a vakolás. Az építés leírásában egy különleges, egyesített állvány- és emelőszerkezet ismertetését is megtaláljuk. A szerző külön méretezési eljárást is közöl, és részletesen ismerteti a tartály alap- és oldalfalának csatlakozásánál fellépő igénybevételek számítását. Végezetül összehasonlító számításokkal igazolja az előfeszített szerkezet előnyét az egyszerű vasbetonszerkezettel szemben. Kimutatja, hogy csöalakú szerkezeteknél vasban mintegy 70%, betonban pedig kb. 60%-nyi megtakarítást lehet elérni. Az előfeszített vasbetonszerkezetek fejlődésének történetében fontos állomást jelent a Lutancy mellett megépült 54 m nyílású közúti híd, amelyről a Travaux című folyóirat számol be. Az építési körülmények igen nehezek voltak, mert a hajózási nyílás fölött az útpálya szintjéig csupán Г30 m szabad magasság állott rendelkezésre. A híd 760 kg/m

2 átlagos terhelésre készült. Tervezésénél a betonban megengedett nyomófeszült-iéget 130 kg/cm'

2-nek vették. Ilyen nagyszilárdságú betont csak megfelelő eljárással és igen gondos mimkával lehet készíteni. Ezért a gerendát több részben, az egyes tömböket különleges mintadeszkázattal és a rendelkezésre álló legjobb vibrálókészülékekkel készítették el. így elérték, hogy a beton szilárdsága háromhónapos korában 520 kg/cm

2 volt. A parton három részben készült főtartókat darukkal helyezték el a nélkül, hogy bárminemű állványzatot is építettek volna. A főtartók beemelése alkalmával rendezett ünnepély keretében Freyssinet vázolta az előfeszített vasbetonszerkezetek fejlődése révén elénktáruló óriási lehetőségeket. Szerinte a beton megengedett szilárdsága nemsokára eléri a 300 kg/cm

2 értéket. A gazdasági előnyök eddig a nagy beruházási költségek miatt nem érvényesülhettek kellőképen, de az elöfeszítés általános alkalmazása — szabványos szerkezetek és sorozatosan gyártható szerkezeti elemek révén — nemcsak anyagban, hanem munkában és szállítási költségekben is óriási megtakarítást eredményezne.