Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - VII. Szakirodalom

SZAKIRODALOM. A francia újjáépítés feladatai.' (L'Outillage National. Construction et Travaux Publics.) Párizs, Science et Industrie, 1946. 2 kötet. A második világháború a francia ingatlan-vagyon 18%-át pusztította el. A nemzetgazdaság egyes ágai ennél természetesen sokkalta nagyobb kárt szenvedtek. Pl. a pályaudvarok és a vasúti javítóműhelyek 40—40%-a, a kikötők partfalainak 60%-a és átrakó berendezéseinek 90%-a vált használhatatlanná. 79 megyében teljesen elpusztult 441.000 és megrongálódott 1,344.000 épület. (1914/18-ban „csak" 13 megyét sújtott a háború, 368.600 épület ment teljesen tönkre és mindössze 559.000 sérült meg.) A polgári élet összes kárát 434 milliárd békefrankban állapították meg. Ebből 210 milliárd esik lakóépületekre, 58 a mezőgazdaságra, 30 az ipari üzemekre, 133 a közlekedésre, és 3 a gyarmatokra. Az újjáépítés munkaerőszükséglete a következő (milliárd munkaórában): 1. Építőanyaggyártás (kőbányászat, mész- és téglaégetés, cementgyártás, fakitermelés és feldolgozás) 2 2. Romeltakarítás (50 millió m

3), feltöltési munkák (60 millió m

3, bombatölcsér, lövészárkok stb.) és aknafelszedés (7300 km

2) 0-3 3. 1,400.000 megrongált lakóépület újjáépítése 3 4. 400.000 új épület építése (lakóházak 4, gazdasági épületek 1, gyár- és raktárépületek 1, középületek 0-8) együtt 6-8 5. Utak, vízvezeték, gáz, csatornázás 0-8 Újjáépítés összesen 12-5 Ehhez járul a háború alatt elmaradt karbantartási munkákhoz szükséges 10 évre számított 5 és az időközben újonnan felmerülő szükségletekre további 8 milliárd munkaóra. Ez összesen 25-5 milliárd munkaóra. Az újjáépítésre előirányzott 10 esztendőben tehát a francia építőiparnak átlag évi 2-5 milliárd munkaórát kellene teljesítenie. Az 1945. évi összeírás mindössze 650.000 építőipari munkásról tud. Ha ehhez hozzá is. számítjuk a 3 éven belül kiképezhető 50.000 főnyi fiatal nemzedéket, a rendelkezésre álló teljesítmény — fejenkint évi 2000 órát számítva — csak 1-i milliárd munkaóra. A 450.000 hadifogolyból 105.000-et foglalkoztattak az újjáépítésben, ami 200 millió munkaórát jelentett. A hiány azonban így is óriási és csak az építőipar forradalmi átalakításával ellensúlyozható. A tömeggyártás módszereinek alkalmazásával, az építőipar gépesítésével és racionalizálásával le kell szorítani a munkaeröszükségletet és az építkezések időtartamát. Érdekes az energiaszükségletre vonatkozó számvetés is, amely szerint az építőanyaggyártás 10 év alatt 106 millió tonna szénnek megfelelő energiát emésztene fel. Ez évi 10-6 millió tonnának felel mog. Mivel pedig az építőanyaggyártás az ország összes energiafogyasztásában 10%-kal részesedett, az évi szénszükséglet mintegy 100 millió tonna, vagy az ország egy lakójára számítva 2-5 tonna, amivel szemben a belföldi bányák 1-5 tonna termelése áll. Az újjáépítési tervek keretében ezért a vizierőki használás jelentékeny fokozása vezetőhelyen szerepel. Db a hatalmas nyersanyagszükséglet ad rendkívüli fontosságot a tengeri, kikötők fokozott ütemű újjáépítésének is. A visszavonuló németek óriási rombolást végez-