Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának munkaterve

MUNKATERVE 15 A Vízerőügyi Hivatal a jelenleg érvényes gazdasági és műszaki elvek alapulvételével meghatározta Magyarország potenciális vízerőkészletét, azt a vízerőkincset, amelyet a vízfolyásainkban áramló víz a felszín esésének figyelembevételével elméletileg képvisel. E meghatározás szerint vízfolyásaink kereken 1 millió kW teljesítményt képviselnek évi 7'5 milliárd kWóra munkamennyiséggel. Ha azonban a műszaki megoldásokból és az energiaátalakításból fakadó veszteségeket figyelembe vesszük, vízerőink műszakilag hasznosítható évi energiamennyiségét 2 milliárd kWórára becsülhetjük. Ennek mintegy fele, azaz 1 milliárd kW óra volna az az árammennyiség, amelyet évente még igen gazdaságosan termelni lehetne. Ennek az energiamennyiségnek a termeléséhez szükséges erőműveket tehát az országépítés programmjába fel kell venni. Munkatervünkben külön-külön tételek alatt foglalkozunk a Tisza, a Duna és az egyéb vízfolyások vízerőivel. 1. A Tiszán az öntözési és hajózási szempontból is létesítendő 4 vízlépcső mellé erőművek építését irányoztuk elő Tiszalök, Tiszafüred, Szolnok és Szeged sorrendben. A vízlépcsők magassága a fenti sorrendben 5'50, 5'00, 5'00 és 6'50 m, a legfelső vízlépcsőnél mintegy 300 m

3/mp, a szegedi vízlépcsőnél mintegy 600—700 m

3/mp vízmennyiséggel. A 4 vízlépcsőn évi 150 millió kWóra termelhető. Az előirányzott költség 50 millió pengő. 2. A Dunán 800 millió kWóra termelésére lehet számítani. Ebből 30 esztendő alatt 80 millió pengős költséggel 375 millió kWóra hasznosítását irányoztuk elő. A dunai vízerőművek tervei még nincsenek készen, sőt az sincs eldöntve, hogy a folyó melyik szakaszán lesz a kihasználás a legkedvezőbb. A soroksári Dunaág felső torkolatánál létesítendő vízerőtelep munkálatai mindenesetre a legkorábban fognak sorrakerülni. 3. Az egyéb vízfolyásainkon (Hernád, Sajó, Sió, Répce, Sód stb.) termelhető 50 millió kWóra részleteire nem térünk ki. Megemlíthetjük, hogy a Siócsatornázássul kapcsolatos siófoki vízlépcső 3 m esését 2 db., másodpercenkint 20—20 m

3 vízmennyiség emésztésére alkalmas turbina fogja kihasználni, összesen 1200 LE legnagyobb teljesítménnyel. Ettől a műtől évi átlagban 2'5 millió kWóra villamosenergiát várhatunk. Az említett kisebb vízfolyásainkon termelhető 50 millió kWóra évi teljesítmény eléréséhez 30 millió pengő beruházási költséget irányoztunk elő. összefoglalva vízerőkihasználási munkatervünket és költségeit, a következő eredményre jutunk: 1. A Tisza csatornázásával kapcsolatos vízerőtelepek termelése 150 millió kWó Költsége 50 millió pengő 2. A dunai vízerőművek termelése 375 ,, ,, Költsége 90 „ 3. Egyéb vízfolyásaink vízerőműveinek termelése .... 50 ,, ,, Költsége 20 v Összes energiatermelés 575 millió kWó Költsége 160 millió pengő VII. Öntözés. Az öntözés kedvező hatása a mezőgazdasági termelésre közismert. Az öntözés javára írható terméstöbblet a különböző termelvényeknél más és más, de nagy általánosságban elfogadhatjuk azt a számos kísérleti eredménnyel igazolt megállapítást, hogy az öntözések eredménye egy második termés. Ez azt jelenti, hogy az öntözött terület kétannyi termést ad, mint az öntözetlen, vagyis az öntözés egyenértékű a termésterület megkétszerezésével.