Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)
1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának munkaterve
14 A VÍZÜGYI MŰSZAKI SZOLGÁLAT lévők bővítésének, illetve korszerűsítésének kell kiegészítenie. Az erre szükséges költségek összege 43 millió pengő. 8. A belvízlevezetés megoldására nem elegendő az elsőrendű művek fejlesztése, hanem szükség van a másodrendű csatornák sűrítésére is. Ezen a helyen foglalkozunk az olyan területek l e с s a pol á s á val is, amelyek nem tartoznak a vízitársulatok kötelékébe. Kiterjedésük a kultúrmérnöki hivatalok adatgyűjtése szerint kereken 370.000 kat. hold, és a létesítendő csatornák hossza 2600 km. Elkészítésük 4-6 millió m 3 földmunkát igényel. A műszaki megoldások azonossága miatt a másodrendű belvízcsatornahálózat fejlesztését és a vízitársulatok kötelékén kívül eső területek lecsapolását közös tételbe foglaltuk. Az említett munkálatok összesen 3"5 millió kat. holdat érintenek, ami 30 pengőjével számítva, 105 millió pengő költséget jelent. Az ármentesítés és belvízlevezetés felsorolt feladatainak ellátására összesen 270 millió pengőt irányoztunk elő. Bár az ármentesítés és belvízmentesítés költségei elvileg a vízrendező társulatok érdekeltségét terhelik, előirányzatunkba a teljes építési költséget állítottuk be. A vízkárok elleni védekezést nem tekinthetjük az érdekelt birtokosok magánügyének, mert egyrészt a gazdaságilag erőtlen új földtulajdonosok nem tehetők ki az elemi csapások pusztításainak, másrészt a termelés biztosítása nélkül népességünk szociális emelkedése nem várható. Ezért a beruházások költségeit államsegély formájában gondoljuk a vízitársulatok részére biztosítani. Maga a szorosan vett árvédekezés és a káros csapadékföíöslegek levezetéséről való gondoskodás mindenkor a helyi érdekeltség feladata lesz. A társulatok viseljék a müvek jókarbantartásának, az árvédekezésnek és a társulati ügyvitelnek költségeit, a költséges beruházásokat vállalja az egész nemzet közössége. VI. Vízierők. A műszaki és gazdasági körök a világ minden táján fokozott figyelmet fordítanak a vízerők hasznosítására. A víz, mint energiahordozó, egészen különleges helyet foglal el a különböző tüzelőszerek mellett, mert a vízerőműveken kihasznált víztömegek tovább is résztvesznek a vizek örök körforgásában, míg velük ellentétben a világ tüzelőszerkészlete, állandóan fogy. Előtérbe állítja a kérdést az is, hogy a tüzelőszerek apadó készletei a mai kémiai iparok igen fontos nyersanyagait szolgáltatják, amelyekkel fokozott mértékben kell takarékoskodni. Figyelemreméltó továbbá, hogy a vízerőművek építése olyan nagyszabású munkaalkalmakat teremt, amelyek kiegyensúlyozó hatással vannak a gazdasági életre. Mindezeken felül a vízerők nagymértékű hasznosítása az ország energiaellátásának biztonságát szolgálja. A hazánkban eddig megépített és működő vízerőtelepek összes teljesítménye csak mintegy 16.000 kW, ami olyan alacsony szám, hogy az erőműveinken termelt energia az ország villamosenergia-fogyasztásának csak 2%-ára rúg. Ha a szénben szegény államok (Olaszország, Svájc, Svédország) statisztikáját figyelmen kívül hagyjuk, Magyarország a többi államhoz viszonyítva még akkor is igen kedvezőtlen helyen áll a vízerőhasznosítás terén. Az USA energiatermelésének 40%-át, a Szovjet-Űnió 20%-át, Csehszlovákia 15%-át, Románia pedig 12%-át fedezi a vízerőkből. A felsorolt példák élénken rávilágítanak arra, hogy mennyire elmaradtunk ezen a téren, és arra intenek, hogy vízerőinket mi is minél hamarabb hasznosítsuk.