Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának munkaterve

12 A VÍZÜGYI MŰSZAKI SZOLGÁLAT a csatornázás kérdése oda egyszerűsödik, hogy a tiszalöki duzzasztó alatt további 2 vagy 3 vízlépcső létesüljön. A belvízlevezetés nagyobb biztonsága inkább a háromlépcsős beosztást teszi kívánatossá, így tehát a Tisza csatornázásához összesen négy vízlépcső szükséges. Egy vízlépcső költsége a VII. 2. tételnél — az öntözési alap terhére — szerepel, úgyhogy itt csak három vízlépcső műtárgyainak és az ezekkel kapcsolatos mellékmunkáknak a vízerőművek nélkül számított 60,000.000 pengő költségét vettük fel. A Duna—Tisza-csatorna építésén és a Tisza csatornázásán kívül felvettük a harmincéves munkatervbe azoknak a mesterséges hajózóutaknak befejezését is, amelyeknek építése már megindult. 3. A Sajó csatornázása révén olyan tömegáruk fognak olcsón a Tiszára, és a Duna—Tisza-csatornán a Dunára kerülni (szén, építőkő, betonkavics, tüzelőfa stb.), amelyek nélkülözhetetlenek az Alföld fejlődéséhez. Ugyanekkor ellenkező irányban lehetővé válik a borsodi iparvidék mezőgazdasági terményekkel való jutányos ellátása és az is, hogy a diósgyőri nagyolvasztók nagymennyiségű vasércszükséglete víziúton kerülhessen oda. A Miskolcig összesen 40 km hosszú új víziút torkolati zsilipjének építése Tiszapalkonyánál már 1943-ban megindult. A Sajó csatornázásának gazdasági előnyei — a tiszavölgyi vízimunkálatok betonkaviccsal való ellátása révén — már az első szakasz megépítése után érezhetők lesznek. A költségelőirányzat 40 millió pengő. 4. A SiócÁ atomázás lehetővé fogja tenni a Balatonnak a Duna vízremiszerébe való bekapcsolását, és ezzel aránylag kis költséggel nagy terület kerül a víziszállítás hatáskörébe. A Sió csatornázása — többek között — a kitűnő minőségű balatonmenti építő- és útburkoló kőnek nyit utat az Alföldre, és lehetővé teszi a dunántúli bauxit jelentős részének hajón való továbbítását. A csatornázandó szakasz hossza Siófoktól Szekszárdig — a tolnai Öreg-Dunáig—-103 km, de a munkálatok révén több mint 200 km-rel bővül a magyar víziúthálózat. A Siócsatornázás munkálatai a költségvetésben 20 millió pengővel szerepelnek. 5. A Sebeskörös és a Berettyó legalsó szakaszának csatornázása révén a Tiszántúl nagy átmenő víziúthoz jut, amely a Tiszából Tiszalöknél délfelé kiindulva a Berettyóig, és onnan a Körösökön át folytatódik, hogy Csongrádnál ismét elérje a Tiszát. A Tiszántúlnak a Duna vízrendszerével való összeköttetése hatékonyan szolgálja az Alföld mezőgazdasági terményeinek versenyképességét a külföldi piacokon. A hatalmas kör 105 km hosszú szakaszának — a tiszántúli nagy öntözőmű főcsatornájának — költsége a VII. fejezet 1. tételében szerepel. Itt csak a Körösladánytól Berettyóújfaluig terjedő 56 km hosszú zárószakasz költségeiről van szó, amelyek a terület síksági jellege folytán igen csekélyek: mindössze 10 millió pengőre rúgnak. A felsorolt mesterséges hajóutak elkészülte után — amelyeknek együttes költségelőirányzata 200 millió pengő — a magyar víziúthálózat 1672 km-es kerek egységgé válik, de azért még nem lesz teljesen befejezve. További hajóutak építését azonban az ország teherviselőképességére való tekintettel, ennek a programmnak keretében nem javasoljuk. V. Árvíz- és belvízmentesítés. Hazánk mezőgazdaságilag művelt területének kereken egynegyed része — 3"8 millió kat. hold — ármentesített terület. A Duna völgyében 900.000 kat. holdon, a Tisza völgyében 2*9 millió kat. holdon a rendszeres mezőgazdasági termelés és a közelekedés lehetőségét, sőt bizonyos tekintetben a vagyon- és életbiztonságot is a nemzet erőfeszítései árán megszületett ármentesítő művek teremtették meg. Noha ármentesítésünk nemcsak méretek,