Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VIII. Szakirodalom

88 SZAKIRODALOM napok hőmérsékleti összege, a vízállás és a beállás időpontja közti összefüggést, végül gyakorisági (valószínűségi) táblázatot szerkeszt a beállás időpontjára. (Átlag november 19-e, a mi Dunánk átlag január 14-i, nem is minden évben visszatérő, budapesti beállásával szemben!) Másodsorban az álló jégre vonatkozó vizsgálatok következnek. A jégtakaró hízásának, majd gyengülésének üteme és a hőmérsékleti összegek közti kapcsolat MASKJEVICS szerint az E = 5 Уt képlettel fejezhető ki, ahol E a jég vastagsága (cm), t pedig a negatív 10-napos hőmérsékleti közepek összege (C

u). Harmadsorban a jégtakaró felszakadásának illetve a jég teljes eltűnésének körülményeit elemzi a szerző: az első pozitív középhőmérsékletű nap, a jég felszakadása, a zajlás vége és a jeges árhullám tetőzése keltének, és az ezektől határolt jellegzetes időtartamoknak kapcsolatát, figyelemmel az uralkodó vízállásra is. Szoros kapcsolat mutatható ki a márciusi közóphőmérsékletnek a hosszúidejű átlagtól való eltérése és a jégfelszakadás időpontjának az átlagtóli eltérése között: lia az egyik erősen pozitív, a másik feltűnően korán következik be és viszont. Gyakorisági megoszlás készül a felszakadás időpontjára vonatkozóan is (átlag április 10-e, míg nálunk február 15-e). Végül egy összefoglaló rajz az első téli napot, a vízhőfok 8, 4 illetve 0 C°-ra süllyedésének keltét, a beállás és jégfelszakadás napját és az első pozitív hőmérsékletű napot adja meg 52 évről. A rajzról a középés szélsőértékek könnyen leolvashatók. Egy másik ábra a jeges árhullám magasságának, a hótakaró legnagyobb vastagságának, a 25 cm mélységben uralkodó februári talajhőmérsékletnek és a márciusi középhőmérsékletnek a hosszúidejű átlagtól való eltérését szemlélteti évről-évre. A jég megjelenésére és а folyó beállására vonatkozó hosszúidejű előrejelzéseit a 8°-os illetve 4°-os vízhőmérséklet bekövetkezéséhez köti a szerző. (A víz fizikai tulajdonságai szempontjából a 4° és 0°-os hőmérsékletnek különleges jelentősége van. A 8° a két jellegzetes hőfokkal meghatározott hőlépcső kétszeresét jelenti.) A jégmegjelenés illetve a beállás napját a víz 8° illetve 4 C°-ra való lehűlésének, továbbá az első téli nap keltének függvényében 30 évre visszamenően felrakva, határozott összefüggésre valló, de mégis erősen szóródó ponthalmazt kapunk. Hasonló képet ad a novemberi középhőmérsékletnek a hosszúidejű átlagtól való eltérése és a beállás napjának az átlagostól való eltérése közötti összefüggés. Több hidrológiai elem egyidejű figyelembevétele itt. is kapcsolatszámítással történik. A jégmegjelenés idejére vonatkozó korrelációs egyenletek független változói : 1. a víz 8 C°-ra lehűlésének időpontja, a napi középhőmérséklet 0° alá süllyedésének kelte és az októberi középvízállás és 2. ugyanazok, a víz 4 C°-ra lehűlésének időpontjával. A beállás időpontjára vonatkozó egyenletekben 3. a víz 8 C°-ra, illetve 4. 4 C°-ra való lehűlésének napja, továbbá a napi középhőmérséklet 0° alá süllyedésének kelte, ezenkívül a 4. egyenletben még az októberi középvízállás szerepel. A korrelációs együtthatók 0-9 körül vannak, de a szórás még mindig 3—6 nap; az esetek 80 — 87%-a ezen belül van. Az 1933. évre példaképen bemutatott számítás szerint az előrejelzések október 14-én történtek (a jégmegjelenésre vonatkozóan 27, a beállásra 37 nappal előre) és a ± 5 nap pontossággal november 10-ére jelzett zajlás pontosan ezen a napon, az ugyancsak ±5 nap pontossággal november 20-ára jelzett beállás november 17-én következett be. A víz 4 C°-ra való lehűlése alkalmával második prognózis készül, amely nem lényegesen pontosabb, mint az első, inkább csak megerősíti azt. Az összeszűkítés módszerét itt is alkalmazza a szerző. Egyébként az április —szeptember havi középhőmérsékletek összege alapján is megállapítható, hogy a beállás a hosszúidejű átlagnál korábban (okt. 25. és nov. 15. közt) vagy későbben (nov. 15. és dec. 9-e közt) várható. A jég felszakadásának előrejelzése is a már ismertetett eljárásokhoz hasonlóan történik. A kapcsolati ábrák ordinátatengelyén most a jég felszakadásának napja, az abszcisszatengelyen rendre a februárvégi jégvastagság, a márciusi középhőmérséklet és az első pozitív középhőmérsékletű nap kelte szerepel. Egy negyedik rajz a márciusi középhőmérséklet anomáliája ós a felszakadás napjának az átlagtóli eltérése közti összefüggést szemlélteti.