Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - IV. Szakirodalom

77 SZAKIRODALOM Tarozó Befogadó- Vízfolyás Vízrendszer képesség, millió m

3 Elsősorban megvalósitandók : 1. Crescent 2. Bois de Chaumeçon 3. Pannesière-Chaumard 4. Çhampaubert-aux-Bois . . . 14 20 82 23 Cure Chalaux Yonne Der Yonne Marne Másodsorban megvalósitandók : 5. Chantecoq 6. Grand Orient 7. Beauregard . 8. Frémoy 156 73 60 49 Serein Marne Szajna Yonne Az első csoport tározói mind elkészültek, a második csoporté részben a jövőben kerülnek kivitelre. A tározóknak az árvizekre való hatását vizsgálva, általában megállapítható, hogy befogadóképességük rendesen nem elegendő a teljes árhullám tározására. Félős, hogy a tározás az esős időszak elején történik és nem marad szabad tározótér az árhullám tetőzésének idejére. Ez a veszély különösen akkor áll fenn, ha a tározók más célokat — kisvízszaporítás, vízierő termelés — is szolgálnak, mert ekkor a tározást irányító közeg, félve a későbbi száraz időszaktól, kénytelen az első árhullámot felfogni. Az itt leírt veszély annál kisebb, minél nagyobb a tározónak az árhullámok teljes hozamá hoz viszonyított befogadóképessége. így pl. a 82 millió m

3-es Pannesière-Chaumard tározó az 1910-es árvíz alkalmával az árhullám tetőzését megelőző hét nap 24 millió m

3-nyi hozamát könnyen visszatarthatta volna. A tározás okszerű 1rányítását elősegítheti a veszélyes árvizek előrejelzése. A Szajna vízgyűjtőjében szélsőséges árvizek csak ősszel és télen, az áteresztő rétegek telítődése után léphetnek fel, mert a telítődésig e rétegek igen sok vizet emészthetnek. E tekintetben igen értékes támpontot adnak a talajvizszintmegfigyelések. Száraz ősz után és alacsony talajvízállás esetén biztosak lehetünk abban, hogy a tél elején nagyobb árvíz nem lehetséges, és így a tározók megtöltése nyugodtan kezdetét veheti. Ellenkezőleg: ha az ősz nedves volt és a talajvízszint magas, veszélyesebb a helyzet és a tározó vízszintjét alacsonyabban kell tartani. Ebben az esetben azonban nem vagyunk biztosítva, hogy elég vizet tartalékolunk-e egy esetleges száraz nyárra? A visszatartott vizet az árvíz után le kell bocsátani, hogy a medence újabb árhullám befogadására készen álljon. Ekkor azonban megtörténhetik, hogy az előidézett mesterséges árhullám kedvezőtlenül találkozik össze a vízrendszer más mellékfolyóinak árhullámaival. Az Yonne esetében ilyen veszély nem fenyeget, mert az Yonne tározóinak tehermentesítését a Szajna és a Marne lassú árhullámainak leérkezte előtt, mindig idejében félbe lehet szakítani. Ellenkezőleg: a Marne rendszerében lévő Champaubert-aux-Bois tározó vize csak óvatosan bocsátható le, mert az Yonne árvizei gyorsabbak és így a Marne és az Yonne vizei kedvezőtlenül halmozódhatnak. A munkatervben szereplő tározók 1910-ben együttesen mintegy 20 cm-rel csökkentették volna Párizsnál az árvíz tetőző magasságát. Ez kicsi érték, de nem hanyagolható el két okból

: a) A katasztrofális árvizek ritkák. Sokkal gyakoribbak a kisebb árvizek, amelyeknek a kárait már lényegesen mérséklik a tározók. b) A Szajna vízgyűjtőjében megindult tározásos vízgazdálkodás csupán első lépés, jó kezdet, és megindítója lehet a későbbi nagyobbarányú fejlődésnek. A tározók kisvízi hatását illetően kimutatható, hogy igen száraz esztendőben (mint amilyen pl. az 1865. év volt) 129 millió m

3-es tározótérrel elérhető a Szajna kisvízhozamának 60 m

3/sec-ra való növelése. Ez a tározótér máris bőségesen rendelkezésre áll. Salamin Pál.