Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)
1-4. szám - IV. Szakirodalom
78 SZAKIRODALOM Ertl 0.: A Saalach vízháztartásának közepes évi alakulása. (Der mittlere jährliche Gang der Wasserhaushalt der Saalach.( Külör. lenyomat bz ,, Archiv für Wasserwirtschaft" 54. számából. Berlin, 1940. (61 old., 19 ábra es 1 térkép.) A vízháztartási egyenlet közismert alakja Fischer szerint a következő: Cs = L + P + (Gy — F) (1) vagyis a csapadék egyenlő a lefolyás és párolgás, továbbá a vízgyűjtőterületen tárolt vízkészletben beállott változás összegével. Az utóbbi a tárolt vízkészlet gyarapodásának (Gy) és a belőle felhasznált vízmennyiségnek (F) a különbsége. A képletben szereplő mennyiségeket vízoszlopmagasságban (mm) mérjük. Az (1) kifejezés egyes tagjai felbonthatók. így a lefolyásnál különbséget tehetünk felszíni és a talajvízből táplált — L 0 és Lf — lefolyás között. A tárolt vízkészlet változásait szintén szétválaszthatjuk a szerint, hogy a hó, ill. a talajvízkészlet gyarapodásából, ill. fogyásából származnak (Gy* és Gy,, ill. Рл és F t). Vagyis az (1) egyenlet Cs = (L„ + L t) + P + (Gy h — F h) + (Gy,— F t) (2) alakban írható. A kifejezés egyszerüsbbödik, ha a mért havi csapadékmennyiség helyébe a vízháztartásban ténylegesen szerephez jutó csapadékot tesszük: С s 0 = Cs — Gy h + F h, vagyis figyelembe vesszük a még el nem olvadt havat (Gvh) és a hótakaróban tárolt víz fogyását (Fi,). Könnyen belátható továbbá, hogy a talaj vízkészlet fogyása (F t) azonos L,-ve 1 (a talajvízből eredő lefolyással), hiszen a fogyás oka olvadás, eredménye pedig éppen a lefolyás volt. Ily me don a vízháztartási egyenlet a Cs 0 — L t — P + Gyt (3> alakban írható fel. Valamely vízgyűjtőterület vízháztartását akkor ismerjük, ha a fenti egyenlet valamennyi tagjának havi átlagos értékét meghatároztuk. Cs e a csapadéktérkép alapján, L 0 a vízállásadatokból a vízmennyiséggörbe adataira támaszkodva,'aránylag könnyen számítható. A párolgás évi összegét tudjuk, mert hosszabb időszakban a vízkészlet ellenkező értelmű változásai kiegyenlítik egymást és így P = Cs — L. A párolgás havi átlagos nagyságát úgy kapjuk meg, ha az évi összeget a párolgásmérő műszerek (lysiméterek) adta eredmények arányában 12 hónapra elosztjuk. Ezekután megkaphatjuk a (3) egyenletből Gyt havi értékeit (a talajvízkészlet gyarapodásnak megfelelő vízoszlopmagasság mm-ben). A beszivárgásnak és a talajvízkészletből eredő lefolyásnak havi különbségeiből folytatólagos összegezéssel megszerkeszthető a talajvízállás ingadozását jellemző elméleti görbe. Mivel a talajvízből eredő lefolyásnak a talajvízállás magasságával arányosnak kell lennie, a már ismert havi talajvízlefolyás értékeket (vagy — ami, mint láttuk, ugyanaz — a csapadék beszivárgó részét) a mindenkori havi közepes talajvízállás elméletileg kapott mérőszámának függvényében felrakva, a pontoknak szabályos (parabolikus) vízmennyiséggörbe mentén kellene sorakozniok. A valójában mutatkozó szóródás arra int, hogy az egyes hónapokra első közelítésként felvett párolgásértékek nem voltak megfelelőek. A párolgásértékeket megjavítva új beszivárgási magasságokat és helyesbített talajvízállásgörbét kapunk. A próbálgatást addig kell folytatni, míg az eredmények a rajz- és számításbeli ellenőrzéseket ki nem elégítik. Az egyenlet tagjainak végeredményül kapott havi középértékei révén már jó bepillantást kapunk a vizsgált terület vízháztartásába. Az ismertetett számítás menete könnyen áttekinthető a Saalachra vonatkozó, a bajor vízrajzi intézetben 20 éves adatsorból számított példa alapján, amelyet éppen ezért teljes terjedelmében közlünk. A Saalach a Salzach egyik mellékfolyója. A vizsgált szelvényhez tartozó vízgyűjtőterület 949 km 2,közepes magassága 1270 m a tengerszint felett. A területen 21 meteorológiai megfigyelőállomás volt, amelyek közül a csapadékot valamennyi, a hóvastagságot és a levegő hőfokát 13, a páratartalmat 4 mérte. Az egyes hónapok átlagos hőmennyisége az állomások adataiból elég jól meghatározható volt, a hótakaró vízértékét a hóvastagság és idő függvényében a bajor Alpokban más alkalommal végzett méréssorozat alapján vették fel. Ezek segítségével a csapadéknak (Cs), az egyes hónapok vízháztartásában ténylegesen szereplő csapadéknak (Cs„),
