Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - III. Dr. Lapray Géza: Közvetlen módszer utófenekek és energiatörőmedencék méretezésére

66 DR. LAPRAY GÉZA a kijelölt szorzást elvégezve és rendezve, alábbi, й

2-ге nézve vegyes másodfokú egyenlet származik 2 2 melynek pozitív gyöke К = (6) 2 2 \ 4 hj_ a vízugrás magassága "> A vízugrás hossza különböző kutatók kísérleti megállapítása szerint

1 l = 6 (h

2 - h J (8) Vízugrás akkor jön valóban létre, ha h

2>h

1 vagyis ha K* • 2 k

3 9 2 4 h

1 4 1 amiből 2F>2V tehá

t jfc>Ä

x vagyis, ha a víz rohanásban van. A vízugrás kezdő szelvényéhez tartozó = (9) és végső szelvényéhez tartozó ^ -j-ül? (10) 2g energiamagasságok jH = H

1 — H

n (11) különbsége szolgáltatja a vízugrás által felemésztett energiamagasságot. A vízugrásnál mp-ként felemésztődő 1 fm széles sávra eső energiamennyiség tehát JE = 1000 p JH kgm/sec (12) JH értéke levezethető H

1 és II

2 fentebb megadott kifejezéseinek különbségéből. E szerint JH — h

1 — h

2-\- — ~ V"

2 2g vagy a (4)-vel kifejezett összefüggéseket tekintetbe véve JH = A, — A, -f — (— * 2 g\h* h

t\ 1 A vízugrás hosszának kérdése még nem tekinthető véglegesen lezártnak. A képletet egyszerűsítő feltevésnek kell minősítenünk. (A szerkesztő.)