Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - II. Dr. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség

14 DK

. BOGÁRDI JÁNOS célunknak megfelelően, felhasználható a fajlagos vízszállítás kiszámítására. A fajlagosvízszállításra azonban a csapadékok magassága és időtartama mellett a lefolyási tényezőknek is nagy a befolyása. A lefolyási tényező pedig — mint később még részletesen is látni fogjuk — évszakok szerint változik. Ezért a fajlagos vízszállítás kiszámításához, minden évszak, sőt célszerűen minden hónap klimatikus valószínűségi függvényét meg kell határozni. # * Ezek után lássuk a klimatikus valószínűségi függvény gyakorlati meghatározását a Nádor-csatorna sárszentmihályi vízmércéjéhez tartozó 1448 km

2 nagyságú vízgyűjtőterületre (1. ábra). 1. ábra. A Nádor-csatorna sárszentmihályi vízmércéjéhez tartozó vízgyűjtőterület. Fig. 1. Drainage area belonging to the Sárszentmihály-güge on the Nádor-channel. A területen a következő 9 csapadékmérő állomás működik: Mór, Sur, Tés, Herend, Hajmáskér, Várpalota, Veszprém, Székesfehérvár és Ősi. Várpalota és Ősi állomásokra megbízható észlelések csak 1936 május óta állanak rendelkezésre. A Montanari-féle függvényt lehetőleg hosszú időközre kiterjedő megfigyelésekből kell levezetni. Példánkban az 1932/41 évtized adatait használjuk fel. Mindenekelőtt a kiválasztott állomások csapadékfeljegyzéseiből havonta elkülönítve kijegyezzük a vizsgált időszakban (1932—41) hullott jelentősebb csapadékokat, továbbá előfordulásuk évét és kezdeti és végső napját. A II. táblázat példaképen a februári adatokat tartalmazza. Megjegyzem, hogy csak az eső alakjában lehullott csapadékot (és az olyan havas esőt, amelyet azonnali olvadás követ) vesszük figyelembe. Fontos ugyanis, hogy a csapadékból való vízlefolyás késedelem nélkül meginduljon. Következő lépésként a II. táblázat alapján minden állomásra meghatározzuk a legnagyobb egynapos, azután a két-, három- stb. egymásutáni napon mért legnagyobb csapadék-