Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

sűrített levegő alkalmazása 103 A lassú kizsilipelés. A kizsilípelési időket minden országban előírások szabályozzák. Ezen előírások azonban nagyon különbözők: például Amerikában a kizsilípelési idő a fele a mienknek, igaz viszont ott a munkaidő is rövidebb. A gyakorlatban a kizsilípelési időket rendszerint 1-5 —1-6 atm. nyomásig nem tartják be, mert ennél a nyomásnál még alig fordul elő megbetegedés. Azonban amint a nyomás emelkedik, 1-7 atm.-tói már rendszeressé válnak a megbetegedések s ezért maguk az emberek sem engedik, hogy a kizsilípelési időt megrövidítsék. A vállalkozók általában mind a be-, mind a kizsilípelési időket a lehető legrövidebbre szeretik korlátozni. Teszik azt azért, mert különösen a kisebb méretű munkáknál alkalmazott kombinált anyag- és személyzsilipekkel, ezekkel a régi kis teljesítményű szerkezetekkel nagyon lassan halad a munka előre. Sajnos, hazánkban még alig van korszerű zsilip használatban, márpedig a kizsilípelési idő betartása nagyon fontos. A bezsilipelésnél még lehet engedményeket tenni, mert hiszen a bezsilipelés a fiatal és jó érrendszerrel bíró embereknél semmiféle veszéllyel nem jár. Sokszor az a felfogás, hogy ha valaki megbetegszik, a beteg: silipben nyugodtan és a munkát nem zavarva várhat a kizsilipelésre, de végeredményben nem mindegy, hogy valaki a lassú kizsilipelés hiánya következtében 10—12 órát még a betegzsilipben is tölt. Ez különben is kétélű dolog, mert a betegzsilip üzembentartása esetleg többe kerülhet, mint a kizsilípelési idő megtakarításából származó munkaidőtöbblet. A helyes megoldást megfelelő zsilipek alkalmazása adja, mert ha van külön személyzsilip, akkor semmi komoly ok nincs a kizsilípelési idők lerövidítésére. A megfázás elkerülése. A megfázás elkerülése, mind a munkatérben, mind a kizsilipelés alkalmával elsőrendű fontosságú. A megfázás lehetősége igen nagy, egyrészt, ha a munkatér nagyon kicsi a zsiliphez képest — mert az erősen ingadozó nyomás miatt, folyton ködös és hideg a levegő —, másrészt a kizsilipelés alkalmával, mikor is a nyomás alatt álló zsilipben a levegő kibocsátása következtében állandóan és fokozatosan csökken a nyomás, ezért a hőmérséklet nagy mértékben leszáll. A levegőben levő vízgőz a nyomás — illetve hőfokcsökkenés — következtében telítetté lesz és sűrű köd alakjában válik ki. Minél gyorsabb a kizsilipelés, annál nagyobb a lehűlés és annál sűrűbb a köd, például: a nagyon gyors anyagkizsilipelés után jégcsapok lógnak a csővezetékeken. Amíg nincs nagyobb nyomás és kevés a megbetegedés, a munkások maguk siettetik a kizsilipelést, egyrészt a kellemetlen sűrű köd, másrészt a hideg miatt. A kellő védelemnek akkor teszünk eleget, ha az embereket meleg takaróval látjuk el, amelybe a kizsilipelésnél beleburkolózhatnak. Fontos volna továbbá a zsilipek erőteljes elektromos fűtése a kizsilípelési periódus alatt. A sűrített levegő időnként történő beengedése a zsilipbe ugyanis nem megfelelő megoldás, mert ha kellő meleget akarnánk elérni, akkor legalább annyi, de inkább több levegőt kellene bebocsátani, mint amennyit kiengedünk a zsilipből. A legkisebb nyomáscsökkenés ugyanis már besüllyedést okoz, azonkívül a levegő-